Napjaink egyik legsúlyosabb népbetegsége nem fizikai szintű problémákból ered, hanem lelki és mentális okokra vezethető vissza. Az elmúlt évek kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkahely és munkaerő alapvető válságának korszakát éljük világszerte. A burnout szindróma, azaz a kiégés és a fokozott stressz nemzetközi kutatások alapján tízből akár minden harmadik, egyes foglalkozások és országok esetében minden második dolgozót érinthet. A legnagyobb kockázatnak a nők és a közvetlenül ügyfelekkel dolgozók – beleértve a kereskedelmi szektort, az oktatás és az egészségügy területét – vannak kitéve, de a probléma minden gazdasági szektorban megjelenik. A jelenség következtében gyakori a munkavállalóknál az elköteleződés hiánya, amely a világgazdaság éves GDP-jét akár kilenc százalékkal is visszavetheti.
Fotó: Shutterstock
A munkavállalói elköteleződés Európában a legalacsonyabb a világ nagy régiói közül, összesen a munkavállalók 13 százalékára jellemző – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány.
Kiégés és stressz
A burnout szindróma a Psychology Today amerikai pszichológiai szaklapban használt meghatározás szerint az érzelmi, mentális és gyakran fizikai kimerültség állapotát jelenti, amelyet hosszan tartó vagy ismétlődő stressz okoz. Bár leggyakrabban munkahelyi problémák állnak a háttérben, az élet más területein is megjelenhet, jelentkezhet például a szülői feladatok ellátása során, a gondozásban tevékenykedők esetében kiemelt kockázat, de a párkapcsolatokban is kialakulhat.
A vállalkozások esetében a kiégés hatással lehet a termelékenységre, az eredményekre és a legjobb és időben történő döntések meghozatalának képességére. Gyakran olyan esetekben jelentkezik a kiégés, amikor a munkavállalók vagy a vállalkozások tulajdonosai nagyon elkötelezettek és szenvedélyesek a munkájuk iránt. Ilyenkor a burnout szindróma szinte észrevétlenül bontakozik ki.
A nemzetközi felmérések egyöntetűen a kiégés magas arányát mutatják. Ugyanakkor az eltérő módszertan és kérdőívek miatt különbségeket is hozott az egyes országokra jellemző átlagos eredményekben.
A Microsoft 2022-ben húszezer embert kérdezett meg a világ 11 országában. Az alkalmazottak közel 50 százaléka és a vezetők 53 százaléka mondta azt, hogy kiégett a munkahelyén. Hasonló témában, közösen végzett vizsgálatot a Gallup és a Workhuman HR technológiai vállalat. A 11 európai országban 12 ezer alkalmazott bevonásával készült tanulmány kimutatta, Írországban, az Egyesült Királyságban és Belgiumban tízből három megkérdezett alkalmazott arról számolt be, hogy „nagyon gyakran” vagy „mindig” kiégettnek érzi magát. Az összes többi vizsgált országban alacsonyabb a munkavállalói kiégés szintje. A skála másik végén Svájc áll, ahol tízből mindössze átlagosan 1,5 válaszadó mondta azt, hogy gyakran érzi magát kiégettnek. A felmérés arra is kitért, milyennek érzékelik a munkahelyi stressz szintjét. Belgium és Írország is gyengén teljesített, mindkét országban tízből 6,5 munkavállaló nyilatkozott úgy, hogy munkaideje„nagy részében” tapasztalt stresszt. Ez magasabb arány volt, mint az összes többi vizsgált országban, eközben az Egyesült Államokban megkérdezettek tapasztalták a legkisebb mértékben a feszültséget.
A McKinsey & Company tanulmánya megállapította, hogy Ázsiában majdnem minden harmadik alkalmazott tapasztalja a kiégés tüneteit. A kontinensen a női alkalmazottak és a közvetlenül ügyfelekkel dolgozók – beleértve a kereskedelmi szektort, az oktatást és az egészségügyet – magasabb szintű kiégésről, depressziós tünetekről és szorongásról számolnak be, mint más földrészeken. Érdemes látni azt is, hogy a nők esetében világszerte gyakoribbak a depressziós és a szorongások tünetek, mint a férfiaknál.
Veszélyes a rossz munkahelyi légkör
A Gallup, a vezető amerikai piac- és közvélemény-kutató intézet 2023-ban jelentést adott ki a munkahelyek állapotáról globális összehasonlításban. A kutatás alapján a munkavállalók alacsony elkötelezettsége 8,8 ezer milliárd dollárjába kerül a világgazdaságnak – ez a globális GDP százaléka. A rossz menedzsment az ügyfelek és a nyereség elvesztéséhez vezet, de a munkavállalókat is nehéz élethelyzetbe kényszeríti. Elsődlegesen a vállalat termelékenységben jelentkezik a veszteség, de romlik a munka minősége és működési hatékonyság is csökken. Emellett a kieső munkavállalók helyettesítése is drága, átlagosan az éves fizetés fele-kétszerese is lehet.
A Gallup a munkahelyi jólétre vonatkozó kutatása szerint a rossz munkahelyi légkör negatívabb érzelmeket vált ki, mint a munkanélküliség – és ennek hatása a magánéletre is jelentősen rányomja bélyegét. A Gallup mérése alapján a mindennapos munkahelyi stresszt érzékelők aránya a 2009-es 31 százalékos szintről 2022-re 44 százalékra emelkedett. Különösen nagy ugrást jelentett a koronavírus-járvány időszaka, amikor a 2019-es 38 százalékról egy év alatt 43-ra módosult a szám, és a járványhelyzetet követően is enyhe romlás mutatkozott.
Az elköteleződés hiánya
A Gallup 2022-es felmérése szerint a munkavállalói elköteleződése Európában a legalacsonyabb a világ nagy régiói közül – mindössze 13 százalék. Eközben Dél-Ázsiában (33 százalék) és az Egyesült Államokban (31) a legmagasabb. A nemzetközi átlag egyébként 23 százalék. A stressz szintje mégsem kontinensünkön a legmagasabb. Európa a világ tíz régiója közül hetedik helyen végzett, a munkavállalók 39 százaléka érzékelt mindennapos stresszt. A posztszovjet államokban volt a legalacsonyabb az érzékelt stressz-szint, 24 százalék, amelyet Dél-Ázsia követett 26 százalékkal. A munkavállalók a legnagyobb feszültséget az észak-amerikai kontinensen és Kelet-Ázsiában élték meg, 52–52 százalékos arányban.
Ugyanakkor az európaiak kisebb hányada keres aktívan új állást, ezt az értéket csak a posztszovjet térség munkavállalói múlják alul. Európában azzal együtt is alacsonyabb az érték, hogy sokan, a munkavállalók 56 százaléka érzi úgy, könnyen tudna találni új munkát. Az aktívan munkahelyet keresők nemzetközi átlaga 51 százalék, míg e kategóriában a legtöbben a szubszaharai térségben vannak, ott a megkérdezettek 70 százaléka keresett aktívan új állást.
