Összerogyhat az Európai Unió autóipara + videó

Az Európai Unió iparának talán utolsó, nemzetközileg versenyképes lábát rúgnák ki, ha Brüsszel 2035-től már csak elektromos autók értékesítését engedélyezné. Európa autóiparának azokat a gyárait lehetetlenítenék el, amelyeket az energiaválság már egyébként is nehéz helyzetbe hozott.

2024. 04. 30. 5:35
autó, autópálya, közlekedés, dugó, autóipar
Illusztráció Fotó: AFP/INA FASSBENDER
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brüsszel jelenlegi célkitűzése szerint 2035-re el kell érni, hogy csak elektromos autót adjanak el a kereskedésekben. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a minap erről azt mondta: bár a dátum már megvan, de nincs stratégia arra, miként jussunk el idáig. A tárcavezető németországi egyeztetésein szintén szó esett erről. A miniszter április közepén mások mellett személyesen tárgyalt Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Glenn Schmidttel, a BMW elnökhelyettesével, Brian Ramppal, az Audi globális kormányzati ügyekért felelős vezetőjével, Jörg Burzerrel, a Mercedes igazgatósági tagjával, valamint Hildegard Müllerrel, a Német Autóipari Szövetség elnökével. A tárgyaló felek szerint 2026-ban érdemes felülvizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok tiltása kapcsán a 2025-ös adatok fényében aszerint, hogy a célkitűzés mennyire tekinthető reálisnak. Az már most bizonyos, hogy újra fellángolt a vita a kérdésről. Sőt, kiderült az is, hogy a tagállamok lakosainak is elég határozott minderről az álláspontjuk.

A közvéleményt is foglalkoztatja az Európai Unió autóipara 

– Az átlagemberek sokkal észszerűbben gondolkodnak, mint a politikai elit – nyilatkozta Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a közösségi oldalán emlékeztetett: az Európai Parlament tavaly februárban fogadta el azt a brüsszeli javaslatot, melynek értelmében 2035-től teljesen betiltanák a benzines és dízeles autók értékesítését.

– A lépéssel az Európai Unió iparának talán utolsó, nemzetközileg versenyképes lábát rúgnák ki, ráadásul azokat az autógyárakat lehetetlenítenék el, amelyeket az energiaválság már egyébként is nehéz helyzetbe hozott, és amelyek a közösség egyik legnagyobb foglalkoztatói – emelte ki a szakértő.

Hortay Olivér felhívta a figyelmet arra, hogy egy friss kutatás szerint ezt az uniós polgárok többsége is kristálytisztán látja, és csaknem kétharmaduk elutasítja a döntést. – Itt az ideje, hogy az elit belássa: az ideológiavezérelt szakpolitika tévút, amelynek súlyos ára van, és ezt az emberek nem akarják megfizetni – tette hozzá az üzletágvezető.

Hortay Olivér a Századvég legújabb Európa-projekt-kutatására utalt. A dokumentumban olvasható, hogy a tervezett „intézkedés már napjainkban is jelentős kihívások elé állítja az uniós járműgyártókat, amelyek hagyományosan a közösség leginkább exportképes és innovatív húzóágazatát alkotják”. 

A kutatás eredményei alapján az intézkedésnek nincs kellő társadalmi támogatottsága, ugyanis az uniós polgárok csaknem kétharmada nem ért vele egyet, a támogatók aránya pedig kevesebb mint a válaszadók egyharmada.

Az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy a beavatkozást pártolók aránya egyedül Ciprus esetében haladja meg a döntést elutasítókét, itt is mindössze kettő százalékkal. Ezenfelül a kérdés leginkább a máltaiakat, a svédeket és a portugálokat osztja meg, de a többség ezekben az országokban is a tiltás ellen van. A válaszadók az intézkedést leginkább Csehországban, Szlovéniában, valamint Litvániában  ellenzik, és az elutasítók aránya további három tagállamban (Szlovákiában, Észtországban és Magyarországon) is meghaladja a hetven százalékot. Kiemelendő továbbá, hogy a társadalmi többség a járműgyártás szempontjából megkülönböztetett jelentőségű Németországban (69 százalék) és Franciaországban (64 százalék) is ellenzi a lépést.

Egyértelmű az álláspontja a tagállamok lakosságának az unió autóiparáról

Terv és a valóság

Az Európai Unióban évente a jelenleginél nyolcszor több elektromos járművek feltöltéséhez szükséges infrastruktúrát kell telepíteni 2030-ig az uniós klímasemlegességi célok eléréséhez – írta az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) jelentése. Sigrid de Vries, a szervezet igazgatója aggasztónak nevezte, hogy a töltő-infrastruktúra kiépítése az elmúlt években nem tartott lépést az elektromos autók értékesítésével. Tavaly alig több mint 150 ezer nyilvános töltőpontot helyeztek üzembe az unióban. Az Európai Bizottság szerint 2030-ig 3,5 millió töltőpontot kellene telepíteni, ami évente 410 ezer állomás létrehozását jelentené. Az ACEA azonban úgy becsüli, hogy 2030-ra 8,8 millió töltőpontra lenne szükség. Ennek eléréséhez évente 1,2 millió töltőállomás létrehozására lenne szükség.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.