A kormány több gazdasági forgatókönyvvel is számol

Magyarország szempontjából sem mindegy, miként alakulnak a geopolitikai feszültségek, és az sem mellékes, hogy mikor csitul el a háborús helyzet. A kormány ezért több gazdasági forgatókönyvvel is számol a következő időszakra.

A húszi lázadók több tucat hajót támadtak meg tavaly november óta, ezért már elkerülik a Vörös-tengert Fotó: AFP

A kormány legújabb konvergenciaprogramja a következő négy évre tekint előre. Ez ad tájékoztatást a gazdaságpolitikai célokról, ismerteti a költségvetési folyamatokat. A program makrogazdasági alappályáját azonban számos kockázat övezi. Így például a jelenleg fennálló, valamint a Közel-Keleten újonnan kibontakozó geopolitikai feszültségek és az azokra adott gazdaságpolitikai válaszok jelentős bizonytalanságot képeznek. Ezért a kormányzat egy kedvezőbb és egy borúlátóbb forgatókönyvet is felvázolt, megvizsgálta a különböző lehetséges gazdasági hatásokat. 

Mégpedig úgy, hogy a Pénzügyminisztérium elkészített egy modellt, amely számszerűsíti, hogy a „sokkhatások következtében milyen mértékben térne el a főbb makrogazdasági változók szintje, illetve növekedési üteme az alappályától”.

Védelemre szorulnak a kereskedelmi hajók a Vörös-tengeren. Fotó: AFP

Az előrejelzés azt tekinti optimistább kilátásnak, amely szerint a geopolitikai feszültségek rövid időn belül rendeződnek. Ha ez így lenne, akkor ennek nyomán a kiszámíthatóbb gazdasági kilátások, az óvatossági motívumok gyorsabb oldódása, valamint az infláció és a kamatkörnyezet dinamikusabb mérséklődése kedvezően hatna a hazai konjunktúrára. A kedvezőbbé váló nemzetközi környezetnek köszönhetően emelkedne a külső kereslet, ennek eredményeként az alappályában előrejelzettnél gyorsabban bővülne hazánk exportteljesítménye. Sőt, a termelő ágazatokban a beruházási aktivitás is emelkedne. A mérséklődő gazdasági bizonytalanságnak köszönhetően enyhülő óvatossági motívumok emelnék a fogyasztói bizalmat, amely az alacsonyabb inflációval karöltve kedvezően érintené a háztartások fogyasztási dinamikáját is. A belső kereslet élénkülése ugyanakkor az importkeresletet is emelné. A konvergenciaprogram megjegyzi:

a fogyasztásból és a többletkapacitásokból adódó termelésbővülés összességében többletbevételt generálna a költségvetésnek.

Mindezek eredményeként, a pozitív szcenárió megvalósulása esetén idén és jövőre is közel 0,3 százalékponttal lehet magasabb a GDP-növekedés az alappályában prognosztizáltnál. Az alappálya az idei évben két és fél, míg a következő időszakban dinamikus, négyszázalékos bővüléssel számol. (Az elmúlt napokban kisebb vita alakult ki a 0,3 százalékos mértékről, cikkünkben azonban a konvergenciaprogramban rögzített számoknál maradtunk – a szerk.)

Az előrejelzés szerint negatív kockázatot képez a Közel-Keleten esetlegesen tovább eszkalálódó helyzet, amely növekvő energiaárakat és költségeket, szállítási időveszteséget, így ismét fokozódó inflációs nyomást eredményezhet. A Pénzügyminisztérium modellje szerint az állandósuló geopolitikai feszültségek hatására kedvezőtlenebbé válna a külső környezet, folytatódna a külpiacok gyengülése. Ez visszafogottabb külső keresletet eredményezne, amelyek számottevően rontanák a magyar kivitel lehetőségeit. Az exportdinamika lassulása a hazai termelési kapacitások vártnál mérsékeltebb bővülését eredményezné, amely a beruházások csökkenéséhez vezetne. Ezen túlmenően a magasabb infláció és a bizonytalan gazdasági környezet az óvatossági motívumok lassabb oldódását eredményezheti, ami mérséklően hatna a háztartások fogyasztási kiadására. 

A visszafogottabb külső és belső kereslet révén tartósan alacsonyabb lenne a gazdaság teljesítménye, valamint a konjunktúrafolyamatokkal összhangban az államháztartás egyenlege is romlana az alappályához képest. 

Összességében a negatív forgatókönyv megvalósulása esetén a 2024-es gazdasági növekedés az alapszcenárióban előre jelzettnél 0,6 százalékponttal lenne alacsonyabb – olvasható a konvergenciaprogramban.