A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot közöl – mindkettőt szerdán. Ekkor jelenik meg az építőipar márciusi termelési adata, illetve az ipari termelés második becslése – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, az ipari termelés első becsléséből már tudjuk, hogy a március nem alakult kedvezően: éves alapon 10,4 százalékkal visszaesett a termelés volumene, bár ennek jelentős része a munkanaphatásból ered, enélkül 2,8 százalék lett volna a visszaesés. Havi alapon a kibocsátás három százalékkal csökkent – az előző havi jelentős bővülés után itt számítani lehetett korrekcióra, de ennél kisebbre. A második becslésből az első becslés pontosításán kívül két fontos információhoz jutunk hozzá: a rendelésállomány alakulásához, mely többé-kevésbé előre jelzi a következő hónapok folyamatait, illetve az egyes ágazatok teljesítményének változásához.
Fotó: Kurucz Árpád
Februárban a hazai építőipar felemás képet mutatott. Bár az ágazat rendelésállománya az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb volt, éves alapon mégis sikerült 3,2 százalékos termelésbővülést elérni. Havi alapon ugyanakkor jelentősen, 8,5 százalékkal csökkent a kibocsátás, ami azonban az előző havi tízszázalékos növekedés korrekciója. Márciusban az ágazat teljesítménye éves alapon vélhetően csökkent, tekintettel az iparnál már bemutatott munkanaphatásra – mutatott rá Regős Gábor.
Másodkörös adatok érkeznek az európai gazdaságról
Az Eurostat héten megjelenő adatközlései közül kettő egy korábbi előzetes adat következő becslése. Ilyen a szerdán megjelenő első negyedéves GDP-adat, illetve a pénteken megjelenő áprilisi inflációs adat – ismertette a vezető közgazdász. Az előzetes adatok szerint az eurózóna és az Európai Unió GDP-je az első negyedévben a várakozásoknál kedvezőbben alakult: negyedéves szinten mindkét területen 0,3 százalékos volt a bővülés, míg éves alapon a növekedés 0,4, illetve 0,5 százalékot tett ki – ez tehát még mindig nem egy erőteljes növekedés, de legalább nem is recesszió – mondta Regős Gábor.
Az inflációra vonatkozó előzetes adatközlés szerint az eurózóna inflációja áprilisban az előző havihoz hasonlóan 2,4 százalékot tett ki, míg az egy hónappal korábbihoz képest az árak 0,6 százalékkal emelkedtek. A havi alapú árindexet a szolgáltatások 0,8 százalékos drágulása húzta felfelé, míg a feldolgozatlan élelmiszerek és az energia 0,3 százalékos árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt – sorolta. Az új becslésből az eurózóna inflációján kívül kiderül a pénzromlás mértéke a teljes Európai Unió vonatkozásában is.
Teljesen új információ viszont a szintén szerdán megjelenő márciusi ipari adat. Februárban az európai ipar a gyenge januári teljesítmény után kisebb korrekciót hajtott végre: havi alapon a termelés az előző havi három, illetve 2,7 százalékos visszaesés után 0,8, illetve 0,7 százalékkal bővült az eurózónában és az Európai Unióban. Éves alapon mindkét területen jelentős visszaesést hozott még a március: 6,4, illetve 5,4 százalékosat. Az új adatból kiderül, hogy májusban sikerült-e javítani az éves alapú mutatókon.
Minden szem az amerikai adatokon
A piacok mozgása szempontjából az európai adatoknál sokkal nagyobb jelentősége lehet a héten megjelenő amerikai adatoknak – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Az elmúlt hónapokban megszokhattuk, hogy a Fed adatvezérelt üzemmódjára való tekintettel a piac érzékenyen reagált minden adatra, különösen ha az az inflációval volt kapcsolatos vagy bármilyen módon befolyásolhatta a monetáris politikát. A héten egyaránt megjelennek a termelői árakat, a reálbéreket, illetve a külkereskedelmi árakat leíró adatok, de a legfontosabb a szerdán napvilágot látó áprilisi inflációs adat lesz – emelte ki Regős Gábor. Az elmúlt hónapokban az infláció rendre csalódást okozott, ha minimálisan is, de mindig meghaladta a piaci várakozásokat, illetve nem is tartott a kétszázalékos jegybanki célhoz. Márciusban az éves alapú infláció három és fél százalékra emelkedett az előző havi 3,2 százalékról, miközben az árak havi alapon az előző hónaphoz hasonlóan 0,4 százalékkal emelkedtek. Az új adatközlésből kiderül, hogy áprilisban tudott-e közelíteni az infláció a jegybanki célhoz – ez pedig fontos indikáció lehet a monetáris politika további alakulása szempontjából.
Összeül a román jegybank monetáris tanácsa
A monetáris politikát illetően a román jegybank monetáris tanácsának hétfői ülését érdemes kiemelni. Romániában még nem kezdődött el a monetáris kondíciók lazítása, az alapkamat továbbra is hét százalék. Ezt az is indokolja, hogy a román infláció jelenleg a legmagasabb az Európai Unióban, 6,7 százalék. Várhatóan a román jegybank nem most kezdi még el a monetáris kondíciók lazítását, de az év végéig több kamatvágás is történhet – természetesen ezek pontos mértéke az inflációs folyamatok függvénye.
