A héten kamatdöntő ülést tart a jegybank, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a munkaerőpiacról közöl adatokat. Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart. A legutóbbi, április 23-i kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét ugyanilyen mértékben mérsékelte. A döntést követő online sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a változékony kockázati környezet továbbra is óvatos és türelmes megközelítést tesz szükségessé a kamatpolitikában. Áprilisban új szakaszba lépett a monetáris politika, a korábbinál lassabb ütemben haladva, hónapról hónapra adatvezérelten döntenek az alapkamat további mérsékléséről – ismertette. A „türelmes” szót érdemes kétszer is aláhúzni, nincs hová sietni – fogalmazott Virág Barnabás.
Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. A május 9-i előzetes adatok szerint április végéig az államháztartás központi alrendszere 2597,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2590,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 96,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 103,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
Szintén csütörtökön a keresetek márciusi alakulásáról közöl statisztikát a KSH, és kiadják a beruházások első negyedévi számait. 2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt.
A bruttó átlagkereset 14 százalékkal, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.
A beruházások volumene 2023 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 3 százalékkal csökkent, a harmadik negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,5 százalékkal nőtt. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóipar és ingatlanügyletek visszafogták, míg a közigazgatás és az energiaipar beruházásai növelték a nemzetgazdasági teljesítményt. Tavaly 8,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest.
Pénteken a foglalkoztatottság-munkanélküliség áprilisi adatait teszi közzé a KSH. A foglalkoztatottak száma 4,746 millió, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban.
2024 márciusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4,746 millióra nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt. A 2024. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4,725 millió volt, 29 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, 2,48 milliót tett ki, míg a nők esetében 41 ezerrel, 2,245 millióra bővült.
