Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy mivel az elemzők is a korábbiaknál szűkebb adathalmazból kellett hogy elkészítsék az előrejelzéseiket, benne volt a levegőben az érdemi meglepetés, ami nem is maradt el.
A tisztánlátást ugyanis nehezíti, hogy a KSH a korábbiaktól eltérően immár nem 45, hanem 30 napra hozza nyilvánosságra az adott negyedév GDP-növekedési becslését. Bár az adatközlés gyorsabb lett, az elemző szerint több információt továbbra sem tartalmaz a korábban megszokottakhoz képest.
Ugyanakkor az nem okozott szerinte érdemi meglepetést, hogy a szolgáltatások területe húzta felfelé a gazdasági növekedést. A háztartások óvatossági motívumának enyhülésére, a fogyasztói és a szolgáltatószektor bizalmi indexeinek javulására (az utóbbi már historikus átlag felett alakul) és a két számjegyű reálbér-növekedésre válaszul a szolgáltatások pozitív hozzájárulása véleménye szerint borítékolható volt.
A tavalyi évi alacsony bázisa miatt az éves bázisú növekedés is jelentősen javult. Az előző negyedévben mért stagnálást követően elérkezett az elrugaszkodás
– mutatott rá az elemző, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szokásosnál jóval erősebb volt a szezonális hatás is. Erre utal legalábbis az, hogy a kevesebb munkanap hatására a nyers adat 0,6 százalékponttal lett alacsonyabb, mint a kiigazított mutató.
Virovácz Péter szerint ezzel a magyar gazdaság folytatta a cikcakkozást. Az elmúlt négy negyedévben ugyanis a stagnálás és a dinamikus növekedés váltogatták egymást. Az előző negyedév negatív meglepetése után tehát most enyhe pozitív meglepetésről beszélhetünk. A mögöttünk álló négy negyedév átlagos növekedésének évesített dinamikája (annualizált negyedéves növekedés) egyébként egy meglehetősen visszafogott, 1,7 százalékos gazdaságbővülést jelez.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!