Átlagosan két-két százalékkal csökkent a villamos energia és a földgáz végfelhasználói ára áprilisban az európai háztartásoknak a finnországi VaasaETT adatai szerint. Az elemzés két energiahatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az Energie Control Austria megbízásából készült, amelyet a Világgazdaság ismertetett.
A számok azt mutatják, hogy még mindig a budapestiek fizetik a legkevesebb rezsit az Európai Unióban. A hazainál kevesebbet csak egy nem uniós ország fővárosában, Kijevben kellett fizetni.
Az áram bruttó lakossági végfelhasználói ára alapján Berlin és Prága a legdrágább városok a lakossági ügyfelek körében Európában, ezt követi Dublin, London és Bern. A jelek szerint Kijevben a legolcsóbb az áram, ezt követi Budapest, Belgrád és Podgorica – írja a VaasaETT. Nominálisan a közép- és kelet-európai fővárosokban az árak általában alacsonyabbak az átlagosnál. A térségen belül csak Prágában, Tallinnban és Vilniusban haladja meg az elektromos áram ára az európai átlagot.
Az átlagosan kétszázalékos árcsökkenés ellenére a vizsgált fővárosok többségében az árak nem változtak az előző hónaphoz képest. Öt piacon még drágulás is volt, a legnagyobb Oslóban, ahol pedig csökkenés mértek, az általában marginális maradt. Ez utóbbi alól Koppenhága és London volt kivétel. Az oslói hétszázalékos drágulást a villamosenergia-adó emelése okozta. Az ottani díjakat a kormány határozza meg, évente kétszer: január 1-jén és április 1-jén.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a legmagasabb gázárat Stockholm lakosai fizetik, mégpedig az európai átlag-végfelhasználói ár háromszorosát. Ez a svéd gázpiac kis méretével magyarázható. Bern a második legdrágább főváros, amelyet Amszterdam követ. Koppenhága, Helsinki, Nicosia, Oslo, Podgorica és Valletta kimaradt a gázárakra vonatkozó elemzésből, mivel ezekben gyakorlatilag nincs lakossági gázpiac.
Stockholmban egyébként az ár közel tizenháromszorosa a budapestinek, amely a legalacsonyabb az unióban, és több mint tizenhétszer akkora, mint Kijevben.
