Most kell kezelni a jövő kihívásait

A gazdasági növekedés lendületbe hozása mellett a kormány az államháztartás alakulására is kiemelten figyel. A kormányzat szerint a mérséklődő államadósság és költségvetési hiány mozgásteret teremt a klímaváltozással és az idősödő társadalommal kapcsolatos, hosszabb távon jelentkező kihívások kezelésére.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Bár most a gazdasági növekedés helyreállítása áll a kormány gazdaságpolitikai fókuszában, ugyanolyan fontos a hiány és az államadósság csökkentése. Ezért folyamatosan figyelemmel kísérik a költségvetés alakulását. Így például az idei 4,5 százalékos kitűzött hiánycél elérése érdekében vált szükségessé 675 milliárd forintnyi állami beruházás átütemezése, miközben több ezer milliárd forintnyi fejlesztés még idén így is megvalósul. A kormány legújabb konvergenciaprogramja hosszabb távra is kitekintést ad az államháztartás várható alakulásáról.

Lesz mozgástér a költségvetésben 
Fotó: Katona Vanda

A dokumentum rámutat: az államháztartás fenntarthatóságát alapvetően annak jelenlegi helyzete (költségvetési egyenlege, az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya), az idősödéshez kötődő jövőbeni költségvetési kiadások nagysága és a demográfiai folyamatok határozzák meg. Az elemzés kiemeli, hogy a koronavírus-válságot követő időszakban a kormány költségvetés-politikai célja az adósságráta csökkentése és – a gazdasági helyreállás és növekedés szempontjait szem előtt tartva – az egyensúly fokozatos megvalósítása. A mérséklődő államadósság és költségvetési hiány mozgásteret teremt a klímaváltozással és az idősödő társadalommal kapcsolatos, hosszabb távon jelentkező kihívások kezelésére. 

Továbbá, a kormány a társadalom elöregedése költségvetési következményeinek kezelése érdekében számos intézkedéssel támogatja a családok gyermekvállalását, a demográfiai fordulat megvalósítását.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió gazdaságpolitikai bizottsága által jóváhagyott, az idősödési jelentésben (Ageing Report) bemutatott becslések alapján az idősödéshez kötődő költségvetési kiadások az alapforgatókönyv szerint Magyarországon 2030-ban a 2022. évivel (16 százalék) közel megegyezően, a GDP 15,9 százalékának megfelelő mértéken alakulnak. Hosszú távon a kiadások pedig konvergenciát mutatnak az európai uniós átlaghoz és 2070-re a bruttó hazai termék 21,3 százalékát érik el. A főbb területekre szóló előrejelzések a következők: a nyugdíjkiadások a GDP arányában 2022 és 2070 között 7,7 százalékról 12 százalékra, az egészségügyi kiadások 4,3 százalékról 4,7 százalékra, míg a tartós ápolásra fordított kiadások 0,5 százalékról 0,9 százalékra nőnek.

A konvergenciaprogram emlékeztet az Európai Bizottság 2024 márciusában megjelent elemzésére (Debt Sustainability Monitor 2023), amelynek alapján a magyar költségvetés fenntarthatóságának kockázata rövidtávon alacsony, közép- és hosszú távon – elsősorban a társadalom idősödéséhez kötődő jövőbeni költségvetési kiadásokhoz köthetően – közepes. A dokumentumban bemutatott adósságfenntarthatósági elemzés alappályája szerint – amely az Európai Bizottság 2023. évi őszi gazdasági előrejelzésén alapul – Magyarország GDP-arányos adóssága évről évre csökken. Így 2034-ig, az előrejelzési horizont végéig az adósságráta 62,2 százalékra mérséklődik. A konvergenciaprogram azonban ennél kedvezőbb pályát vetít előre. 

A kormány előrejelzése alapján az adósságráta 2028-ra a GDP 62,8 százalékára csökken, és az átlátható középtávú költségvetési pozíció folytatásával 2034-re a bruttó hazai termék 51,6 százalékra mérséklődik. Azaz: az államadósság hosszú távon is fenntarthatóan alakul.

A magyar adósságkezelésben továbbra is fontos stratégiai irányvonal a külső kitettség csökkentése, a devizaarány mérséklése, valamint az adósság hátralévő futamidejének növelése. A külföldiek aránya és a devizaarány ezzel összhangban 2011 óta közel felére mérséklődött, azzal együtt is, hogy az adósságkezelő a korábbi évekhez hasonlóan sikeres devizakötvény-kibocsátásokat hajtott végre az elmúlt évben is. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Katona Vanda)