A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több adatot is közöl: szerdán a turisztikai szálláshelyek forgalmának áprilisi adatai, pénteken pedig az ipari termelői árak áprilisi és a szolgáltatás-külkereskedelem első negyedéves adatai jelennek meg, továbbá a márciusi termék-külkereskedelem első becslése lát napvilágot.
Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)
Márciusban a turisztikai szálláshelyek forgalma kedvezően alakult – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza: a vendégéjszakák száma 24,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, melyen belül egyaránt erőteljes volt a belföldi (22,4 százalék) és a külföldi (27,2 százalék) vendégéjszakák számának alakulása. Az áprilisi adatokból majd kiderül, hogy a jelentős márciusi növekedésben mekkora szerepet játszott a vásárlóerő és így a kereslet növekedése és mekkorát a naptárhatás, hiszen idén márciusban hárommal kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban.
A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának növekedése kedvezően befolyásolhatta az első negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi adatokat is – mutatott rá Regős Gábor, ez pedig felfelé húzhatta az első negyedéves GDP-t.
A negyedik negyedévben a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az egy évvel korábbi 2,2 milliárd euróról 2,6 milliárd euróra emelkedett. Az export euróban számított értéke 5,8, míg az importé mindössze 0,2 százalékkal emelkedett. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások egyenlege fontos szereppel bír a fizetési mérleg és a GDP szempontjából is, így érdemes lesz figyelemmel kísérni a pénteki adatot – hívta fel a figyelmet.
Ennél talán kisebb a jelentősége az ipari termelői árak alakulásának, bár ez az infláció alakulása szempontjából lehet indikátor. Márciusban az ipari termelői árak havi alapon stagnáltak, míg az egy évvel korábbihoz képest három százalékkal mérséklődtek. Az éves alapú árcsökkenést elsősorban az energiaipar vezérelte – itt 20,5 százalékkal mérséklődtek az árak, miközben havi alapon az árak 2,5 százalékkal lettek alacsonyabbak. Ugyanakkor jelentősebb drágulás a feldolgozóipart sem jellemzi: itt az árak éves alapon 1,3, míg havi alapon 0,9 százalékkal emelkedtek – ismertette Regős Gábor.
Márciusban a termék-külkereskedelem jelentős, 1,5 milliárd eurós többletet ért el, mely az export értékének 15, illetve az import értékének 20 százalékos visszaeséséből adódott. A jelentős csökkenést két tényező magyarázza: egyrészt a magas bázisidőszaki érték, másrészt pedig a munkanaphatás: a kevesebb idén márciusi munkanap nyomán a hazai ipar kevesebbet termelt, így az export is alacsonyabb volt, amihez nem kellett annyi import sem. Ezenkívül azonban a külső kereslet gyenge alakulása sem segítette vélhetően az exportot. Az új becslésből kiderül majd, hogy hogyan alakult márciusban a cserearány, illetve az export és az import volumene.
A Moody’s pénteken dönt Magyarországról
Pénteken dönt a Moody’s hazánk adósbesorolásáról. A Moody’snál hazánk besorolása jelenleg két fokozattal van a befektetésre ajánlott kategória határa felett stabil kilátással – emelte ki Regős Gábor. Emlékeztetett, legutóbbi, szeptemberi döntése során a hitelminősítő nem változtatott az adósság besorolásán vagy az arra vonatkozó kilátáson. A hitelminősítő akkori indoklása szerint akkor számíthatnánk felminősítésre, ha javulna hazánk és az EU viszonya, ha a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelemben előrelépés történne, ha a vártnál gyorsabb lenne a gazdasági növekedés, illetve ha a költségvetés pozíciója a vártnál gyorsabban javulna. Ezzel szemben negatív lépés akkor következhetne be, ha romlana a kormányzat és az EU viszonya, ami az uniós források tartós elvesztésével fenyegetne, ha az orosz gázszállítások tartósan akadoznának, ami recesszióba lökné a gazdaságot, illetve ha az orosz-ukrán háború tovább eszkalálódna. Ez alapján tehát nem számítunk sem pozitív, se negatív irányú változtatásra a hitelminősítő részéről – közölte az elemző.
Sok múlhat az eurózóna májusi inflációs adatán
Az Eurostat heti adatközlései közül az áprilisi munkanélküliség csütörtökön megjelenő adatait, illetve a májusi infláció pénteken megjelenő gyorsbecslését érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Márciusban az eurózóna munkanélkülisége az előző havival megegyező szinten, 6,5 százalékon állt, míg a teljes Európai Unióban az állástalanság az előző havinál 0,1 százalékponttal alacsonyabb, hat százalék volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest ez alig jelent változást, azaz az unió munkaerőpiaca stabil képest mutat.
Áprilisban az eurózóna inflációja az előző havival azonos szinten, 2,4 százalékon állt, azaz nem volt messze a jegybanki céltól. Tegyük hozzá, hogy egy évvel korábban az övezet pénzromlása még hét százalékot tett ki. Áprilisban havi alapon az eurózóna árai 0,6 százalékkal lettek magasabbak. A maginfláció a teljes inflációnál kismértékben magasabb, éves alapon 2,7, míg havi alapon 0,7 százalék volt.
Az új adatközlésből kiderül, hogy májusban tudott-e tovább mérséklődni a pénzromlás üteme. Ez lesz talán a hét legfontosabb adata,
hiszen meghatározza, hogy június 6-ai ülésén az Európai Központ meg tudja-e kezdeni kamatcsökkentési ciklusát – emelte ki Regős Gábor.
Lassuló GDP-bővülés Amerikában
Az Egyesült Államok heti adatközlései közül az első negyedéves GDP-adatok csütörtökön megjelenő második becslését érdemes kiemelni. Az első becslés alapján az amerikai gazdaság a vártnál rosszabbul teljesített az első negyedévben: a negyedéves alapú, évesített bővülés mindössze 1,6 százalékot tett ki a várt 2,5 százalék helyett. Ez a gazdaság lassulását jelenti az előző két negyedévben mért 4,9, illetve 3,4 százalék után. Az adat abból a szempontból fontos, hogy
amennyiben az amerikai gazdaság tartósan gyengén teljesít, az a Fedet a lazítás irányába lökheti.
