A fizetésemelések kiemelt fontosságúak egy munkahelyen, a munkavállalók és a munkáltatók körében egyaránt, különösen igaz ez az idei év elejére, amikor is a korábbi magas inflációs évet követően a munkavállalók megélhetési költségei is jelentősen emelkedtek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése arra világít rá, mit várnak a munkavállalók fizetésemelés terén, és ehhez képest miben gondolkodnak a munkaadók.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a havi bruttó és nettó átlagkeresetek 2023-ban 14,2 százalékkal emelkedtek éves szinten, míg a jegybank előrejelzése szerint 2024-ben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 11,4–12,3 százalék között nőhet. Az infláció kompenzálása mellett ehhez nagymértékben hozzájárul a magas munkaerőhiány, illetve a minimálbérek emelése is. Utóbbi a legkisebb bérkategóriákon felül átgyűrűzik a magasabb kereseti kategóriákba is bizonyos szinten (pl. a bértorlódás miatt).
A Randstad HR Trends felmérése szerint a cégek csaknem mindegyike arról számolt be már tavaly is, hogy fizetésemelést hajtott végre – sőt a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.
A vállalatok 42 százaléka tervezett 11-15 százalékos béremelést 2023-ban, végül 48 százalékuk valósított meg ekkora mértékű emelést, míg 16-20 százalékos emelést 3 százalékponttal többen hajtottak végre, mint tervezték korábban.
Azonban a megkérdezett munkavállalók alig nyolcada érezte úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket (Employer Brand Research felmérés). Közel harmaduk pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41 százalék), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23 százalék).
Ami az idei évet illeti, egy, a munkavállalók béremelési elvárásaival foglalkozó felmérés alapján majdnem minden negyedik munkavállaló nem számít 2024-ben fizetésemelésre. A válaszadó dolgozók több mint harmada ugyanakkor 1-10 százalékos emelést várt, 40 százalékuk pedig 10 százalék feletti béremelést – derül ki a Randstad Employer Brand 2024-es kutatásából.
A fizetésemelési elvárások tekintetében fontos tényező a munkavállalók adott évre vonatkozó inflációs várakozása, közvetetten a megélhetési költségeik várt alakulása. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági inflációs várakozások 2022 közepe óta csökkennek, jelenleg 6-10 százalék közti sávban mozognak, amely viszont magasabb a tényinfláció szintjétől – ami márciusban 3,6 százalék volt – , de lassuló pályán mozog, lekövetve az aktuális inflációs tényszámokat.
Mindeközben azt is érdemes figyelembe venni, hogy ugyan a cégek csupán 45 százaléka számít árbevételének növekedésére, mégis 97 százalékuk tervez fizetésemelést, döntő többségük egy lépésben. Ezen belül a munkáltatók több mint fele 6-10 százalékos béremelést kíván végrehajtani idén. Ugyanakkor összevetve a munkavállalói elvárásokkal, ez akár kevésnek is bizonyulhat, mivel a munkavállalók 40 százaléka 10 százalék feletti béremelést szeretne kapni idén.
A munkahelyváltási hajlandóságra is kitér az elemzés. Kiderül: ez stabilizálódni látszik az évek során Magyarországon. Kutatási eredmények szerint 2024 elején a megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy a felmérést megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30 százalékuk tervez váltani a következő fél évben. Mivel a 2023-as eredmények hasonlóak voltak (14 százalék váltott és 29 százalék tervezett váltani), az „elégedetlenkedőknek” csak a fele váltott valójában munkahelyet a tavalyi évben.
