Emberiség elleni merényletre hasonlít, ahogy az albán pékségek és fagyizók kapálóznak a fennmaradásért

Mindez az ön kárára megy.

illusztráció Fotó: Shutterstock

– Beltartalmi értékekről nem beszélhetünk, és én megkockáztatnám azt is, hogy olyan mennyiségű adalékanyagot használnak, aminek egészségkárosító hatása is lehet – figyelmeztetett a szakember.

Kecsegtető a külcsín, de jobb, ha nem tudja, mi van benne

A Magyar Pékszövetség elnöke is súlyos hibákról beszélt. Septe József azt mondja, az albán péktermékeket jobbára kétféle alaptésztából készítik, szépek és nagyok, azonban figyelmeztet, hogy a külcsín nem minden, a beltartalom ugyanis sokszor köszönőviszonyban sincs a termék fantázianevével. Mindez azért lehet, mert

a receptúrájuk és a technológiájuk sem felel meg a Magyar élelmiszerkönyv előírásainak, de egy nagyobb ügyre is rávilágított.

Tapasztalataik szerint gyakori ezekben az üzletekben a számlaadási kötelezettség elmulasztása, illetve a pénztárgépekkel való manipulálás, amellyel az adórendszert próbálják kijátszani. A pékszövetség információi szerint a munkaerőt nem jelentik be, vagy ha mégis, nem a bejelentésnek megfelelő időtartamra, illetve az is felmerül, hogy nem a szükséges képesítéssel vagy tudással rendelkező embereket alkalmaznak. 

Septe József hozzáfűzte, a fentebbi „költségmegtakarítások” tisztességtelen gazdasági előnyt biztosítanak a szabályoknak megfelelő és a jó minőséget szem előtt tartó pékségekkel szemben.

– A Magyar Pékszövetség megvizsgálta számos „albán pékség” nyilvános gazdálkodási adatait, amelyek egyértelműen alátámasztják a fenti megállapításokat

– fogalmazott, és az elnök kitért a komoly higiéniai és élelmiszer-biztonsági problémákra, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét. Úgy vélte továbbá, hogy a Nébih korlátozott kapacitása nem teszi lehetővé az összes ilyen probléma kiszűrését.

Már az alapvetésekkel is gond van 

Megkerestük tehát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), amely gyorsan tisztázott is néhány alapvetést az albán termékek ügyében. Először is azt, hogy albán pékségek és fagyizók – mint ahogyan minden élelmiszer-vállalkozás – a cég neve és címe alapján kerül nyilvántartásba, amely a hazai cégek esetén sem tartalmazza az adott vállalkozó nemzetiségi hovatartozását, így az üzemlistáik alapján nem állapítható meg, hogy hány magyar vagy például német, vagy éppen albán vállalkozás működik idehaza.

Arra a felvetésre, hogy az albán pékségek termékei nem felelnek meg a Magyar élelmiszerkönyv (MÉ) vonatkozó előírásának, azt reagálták, hogy ha valamilyen termékelnevezés nem szerepel a MÉ-ben, akkor az adott termék minőségi leírását is tartalmazó – hazai jogszabály által szabályozott tartalmú – gyártmánylapnak kell megfelelnie. Egészen pontosan arról van szó, hogy 

ha a MÉ-előírásban szereplő megnevezéstől eltérő az adott sütőipari termék megnevezése, akkor a termék gyártmánylapjában előírt követelményeknek kell megfelelni, ezt a követelményrendszert pedig ‒ ahogyan a termék gyártmánylapját is – a termék előállítója alakítja

 – részletezi a hivatal.

Nem hunynak szemet, ha szabálytalanságot látnak

Egyszerűbben megfogalmazva, jó nagyra nyitották a kiskaput az albán pékségek és fagyizók, ugyanis ha a névvel csak sugallják a felszínes szemlélődőnek, hogy ugyanazt a terméket vásárolják meg, mint amit általában máshol megvesznek, már nyert ügyük van. Ha nem akarnak megfelelni annak, amit a MÉ rögzít a kovászos kenyérről, gyártanak helyette például kovászos rácsost – amennyiben az rögzítve van a gyártmánylapon –, amibe annyi kovászt tesznek, amennyit akarnak, azonban a végeredmény általában az, hogy a már jól ismert kedvenc kovászos kenyerünkhöz még a legrosszabb álmunkban sem hasonlítanak a sugalmazó fantázianeveket viselő silány, szárazra hűlő termékek.

Hivatalos információ nincs arról, hogy hány albán pékséget ellenőrzött eddig a hatóság – miután ezek hivatalosan nem „albán pékség”-ként vannak nyilvántartva –, de a Nébih rögzíti: számtalan hatósági ellenőrzés történik, sőt más hatóságokkal összehangolt akcióellenőrzéseket is tartanak, és bár az megállapítható, hogy az egyes külföldi tulajdonú (és nem csak „albán”) pékségek között nagy különbségek vannak a szabályszerűségben és késztermékeik minőségében is, 

mégsem lehet általánosan kijelenteni, hogy a külföldi tulajdonú pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének.

Leszögezték továbbá, ahol szabálytalanságot állapít meg a hatóság, az ellenőrzések gyakorisága megnövekszik. 

Nincs mese, a vásárló dönt arról, hogy melyik pékség él túl és melyik nem

Végezetül javasolják, hogy ahol a termékek minőségét jellemzően a gyártó által összeállított gyártmánylap határozza meg, mérlegeljen a fogyasztó: amennyiben a vásárolni kívánt termék minősége nem egyezik az elvárásával, akkor azzal, hogy azt nem vásárolja meg, azonnal jelzi a vállalkozó felé a termék minőségével kapcsolatos negatív véleményét, így befolyásolni tudja annak minőségét is.

Emellett a tanácstalan vásárlóknak azt javasolja a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, hogy ne az ár legyen a döntésüknél a meghatározó, inkább vegyenek kisebb mennyiséget – esetleg ritkábban –, de a valódi minőségből.

– Hosszú távon olcsóbb lesz és egészségesebb, boldogabb az életünk

 – mondta Erdélyi Balázs, és hozzáfűzte, hogy a magyar cukrászok és fagylaltosok egyre jobban törekszenek a természetes alapanyagok használatára és az egyre magasabb gyümölcstartalomra, miközben a cukortartalmat is próbálják a minimálisra csökkenteni.

Úgy vélte továbbá, hogy ezek a termékek már beleférnek az egészséges életmódba is, hiszen rengeteg komoly beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagot használnak fel, emellett mindig érdemes a minőségi magyar termékeket választani a silány utánzatok helyett.