Nagy a botrány az albán pékségek körül, de kik azok az albán pékek és miért vannak itt?

Egyáltalán, tényleg Albániából jöttek? Nos, nem valószínű!

Forrás: Pexels

Arról, hogy milyen kétségek merülhetnek fel az albán pékségek tevékenysége kapcsán, a Magyar Nemzet többször is beszámolt, azonban nagyon keveset lehet tudni arról, hogy kik is azok az albán pékek. Ennek járt utána a Mandiner. 

Az egyik probléma, hogy nem felelnek meg a Magyar élelmiszerkönyv előírásainak az albán pékségek tésztái, az üzemeltető cégek pedig megkerülik a munkaügyi szabályokat. Továbbá az albán pékségek magyarországi jelenléte kedvezőtlen a magyar sütőipari cégekre nézve, és kevés tésztaféle használatával sokféle termék készül náluk, ezért is lehetséges, hogy a sós és az édes tészták íze szinte ugyanolyan.

Írtunk arról is, hogy a Nébih azt javasolja, ha egy élelmiszer minőségi jellemzői határozottan eltérnek a fogyasztói elvárástól, akkor közérdekű panaszbejelentést kell tenni, melyet a hivatal minden esetben alaposan kivizsgál.

Most már azt is tudni lehet, hogy kik azok az albán pékek, ugyanis ennek járt utána a Mandiner. A történet szálai, bár messzire nyúlnak, nem teljesen követhetetlenek. Az albán statisztikai intézet 2020-as jelentése szerint az albán állampolgárok 37 százaléka él és dolgozik külföldön, ami 

1,68 millió embert jelent, nem is olyan meglepő tehát, hogy idehaza is egyre több albán pékség van. 

A portál leszögezi, jelenlegi lakosságszámát tekintve az albán a legnagyobb migránsnemzet Európában. Az elvándorlás az esetek csaknem 64 százalékában a munkalehetőségek hiányára vezethető vissza. A fiatalok nagy általánosságban iskolázatlanok, csak mintegy 30 százalékuknak van legalább középiskolája, ám ha van is képzettségük, akkor is nagyon kevés pénzt keresnek, tekintve, hogy

az albán átlagkereset tavaly havi 460 euró volt.

Az elvándorlás ellensúlyozására alacsonyabb jövedelmű országokból, Bangladesből, Indiából és Pakisztánból érkeznek fiatalok. Ők alacsonyabb minimálbért, havi 300 eurót és szállást kapnak.

Az olcsó külföldi munkaerő biztosításával az albán vállalkozásokat nem ösztönzik a modernizációra, a hozzáadott értéket képviselő iparágakra és szolgáltatásokra való áttérésre, így az albán fiataloknak nincs miért otthon maradniuk, elvándorolnak. És itt jön a lényeg. 

Bár az albán pékek és cukrászok valóban albánok, de nem Albániából származnak. Az egykori Jugoszláviában ugyanis a szakképzések leosztása gyakran nemzeti alapon történt,

ez alapján pedig a koszovóiak lettek a villanyszerelők, a cukrászok és a pékek.

Ők többnyire manapság is ezekben a szakmákban dolgoznak, és úgy tűnik, Magyarország is tetszik nekik. Egyértelműen és magyarul tehát a válasz a kérdésre, az, hogy

az albán pékségek valójában koszovói albán pékségek.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)