Nincs változás a kiskertoplistában

Továbbra is a Lidl vezeti a napi fogyasztási cikkek kereskedőinek listáját, bevételi előnye szinte behozhatatlannak tűnik. A két magyar lánc az összesített árbevétel alapján a Trade Magazin kereskedelmi szaklap által összeállított rangsorban a negyedik, valamint az ötödik helyen áll.

2024. 06. 04. 4:55
Carts,For,Customers,In,Supermarket,In,Thailand., bevásárlókocsi, bevásárlás, vásárlás, üzlet, kocsi
Illusztráció Fotó: John Stocker
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első három helyen nem változott 2022-höz képest a Trade Magazin kereskedelmi láncokat rangsoroló listája, 1413 milliárd forint bruttó árbevétellel a Lidl vezet, 1060 milliárd forinttal a Spar a második és 880 milliárd forinttal a Tesco a harmadik. A saját bevalláson alapuló adatok szerint a Coop 830 milliárd forinttal a negyedik, míg 704 milliárd forinttal a CBA az ötödik.

élelmiszer vásárlás kiskereskedelem kereskedelem szupermarket
Nem változott az első három hely a 2022-es évhez képest
Fotó: Teknős Miklós

A közölt adatokból az derül ki: az Auchan összeszedte magát, a tavalyelőtti árbevétel-csökkenés után a cég nagyjából 80 milliárd forinttal javította a forgalmát. A legnagyobb árbevétel-növekményt azonban a Penny érte el, a most hetedik helyen szereplő cég a Lidl 18 százalékos forgalombővülését is túlszárnyalva 21 százalékkal erősített ebben a mutatóban. A rend kedvéért: az Aldi is belehúzott, 20 százalékkal növelte 2023-ban a forgalmát.

Szintén kiolvasható a táblázatból, hogy jelentősen nőtt a koncentráció az élelmiszer- és élelmiszer vegyes termékek értékesítésénél. A teljes piac 2023-ban 8910 millárd forint volt. 

A nyolc nagy lánc – beleértve a magyarokat is – 7096 milliárd forint összforgalmat hozott, vagyis a teljes piaci érték 80 százalékát. 

Ha csak a hat multilánc összbevételét nézzük – ez 5089 milliárd forintot tett ki –, a részesedésük a teljes piacon változatlan maradt 2022-höz képest, most is 57 százalék. Fontosabb adat, hogy az értékesítési volumen a teljes élelmiszer-kiskereskedelemben 4,4 százalékkal csökkent 2023-ban, folyó áron a forgalom azonban 14,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerbolti áremelkedés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatai alapján számolva 19,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy csak a Penny, az Aldi, az Auchan és a Lidl érte el az inflációnövekményből származó forgalomtöbbletet.

Külön bekezdést érdemel a drogériapiac, ott ugyanis érdekesen alakulnak a dolgok. A dm (Drogerie Markt) 208 milliárd forinttal a Rossmann előtt áll, utóbbi árbevétele 2023-ban 172 milliárd forint volt. A hálózatuk hasonlóan alakul, a dm 263, a Rossmann 245 egységet működtet. Mind a két cég jelentős árbevétel-növekményt mutatott fel. Az érdekesség a Müller jelenléte. Az itthon feltörekvőnek számító multi a magyar piacon összesen 33 egységet működtet, töredékét a konkurenciának, de ezzel a boltszámmal 103 milliárd forint forgalmat hozott tavaly, amely csaknem a fele a dm bevételének.

Eddig négy lánc, az Aldi, az Auchan, a Penny és a Spar tette közzé mérlegét a 2023-as üzleti évről. Ebből kiindulva meglehetősen gyenge évük lehetett az élelmiszer-kereskedelmi cégeknek, ugyanis csak a Penny számolt be érdemi nyereségről (4,3 milliárd forint) Az Auchan 600 milliós nyereségről számolt be, a Spar 18 milliárdos veszteséget hozott, bár ezt már előre jelezte egy korábbi tájékoztatón. Ami meglepő, hogy az Aldi is veszteségbe fordult, méghozzá a tavalyelőtti 6 milliárd után 9,5 milliárd mínusz lett az adózott eredménye. Nagy kérdés, hogy a Tesco és a Lidl hogyan teljesített, az ő pénzügyi évük máshogy zár, mint az előző négy társaságé, így arra még kicsit várni kell. 

Tény azonban, hogy tavalyelőtt a Lidl és a Tesco volt az a két cég, amely profittömegben értelmezhető nyereséget mutatott, amit visszaforgatva erőteljes pozícióerősödést érhettek (volna) el.

A tavalyi kiskereskedelmi évet összegezve nyilvánvalóan nehéz időszakuk volt a cégeknek, hiszen megindult itthon az úgynevezett lefelé vásárlás, vagyis a drágább, nagyobb árrésű márkás termékek helyett a háztartások az olcsóbb kereskedelmi saját márkás termékeket részesítették előnyben. Így nemcsak a forgalom, hanem az árréstömeg után is futniuk kellett a cégeknek, hogy pénzüknél legyenek. Ami viszont pozitívum volt, hogy az év végére az élelmiszerpiac magához tért és volumennövekedés is elindult a szegmensben. Ez mozgásteret biztosít a kereskedőknek és a gyártóknak is a termékválaszték növeléséhez. Ugyanakkor az iparcikk- és ruházati forgalom továbbra is gyengélkedik, a netes és a hagyományos boltok forgalma egyaránt gyér.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.