Újabb kamatcsökkentést hozhat a hét

Nyitott kérdés, huszonöt vagy ötven bázisponttal csökkenti-e az irányadó kamatot a héten a jegybank, a továbbiakra nézve pedig az inflációs jelentés adhat iránymutatást. Az unió egészét nézve átlagosan négy százalékkel nőttek a munkaerőköltségek.

Illusztráció Fotó: Világgazdaság/Kallus György

– A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyetlen adatot közöl: pénteken a keresetek áprilisi alakulásáról szóló tájékoztatót. Márciusban az átlagkereset az előző havival közel megegyező mértékben, 13,9 százalékkal emelkedett, azaz a 3,6 százalékos éves inflációt figyelembe véve a reálkeresetek átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Jelezte: bár a bérek emelése a legtöbb vállalkozásnál és az állami szférában is az év elején esedékes, érdemes még figyelni a mostani adatot is, hiszen a későbbi időpontban fizetést emelő cégek még befolyásolhatják az átlagbér alakulását. Ez most inkább lefelé mutató kockázat, tekintettel az első három hónapban látott erőteljes növekedésre.

Friss számok a hitelezésről

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) heti számai közül a háztartások hitelállományának első negyedéves, kedden megjelenő adatait, a szerdán megjelenő első negyedéves fizetési mérleg adatokat, illetve a hitelintézetek májusi, szintén szerdán látható adatait érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. A tavalyi negyedik negyedévben a háztartások hitelállománya negyedéves alapon 1,6, míg éves alapon 5,4 százalékkal emelkedett. A negyedév végén mindössze a hitelek másfél százaléka volt késedelemben, ami nem jelent érdemi változást az egy negyedévvel korábbihoz képest – és ez remélhetőleg az első negyedévben sem változott.

– Áprilisban tranzakciókból adódóan a háztartások hitelállománya 93,8 milliárd forintos növekedést mutatott, míg a nem-pénzügyi vállalatok hitelállománya tranzakciókból adódóan 103,4 milliárd forinttal lett magasabb, azaz lassan, fokozatosan beindul a vállalati hitelezés is. A háztartások betétállományagyakorlatilag nem változott áprilisban, míg a vállalatoké 427,7 milliárd forinttal emelkedett. Az új adatközlésből megtudhatjuk, hogy májusban hogy alakultak a háztartások és a vállalatok hitelfelvételi és betételhelyezési kedve – sorolta Regős Gábor.

 

Mekkora lesz a kamatcsökkentés?

– Kedden tartja soron következő ülését az MNB Monetáris Tanácsa. Legutóbbi ülésén a döntéshozó testület az irányadó kamatot ötven bázisponttal 7,25 százalékra csökkentette. Nyitva hagyta ugyanakkor azt a kérdést, hogy ezen alkalommal huszonöt vagy ötven bázisponttal fogja mérsékelni az irányadó rátát – emlékeztetett Regős Gábor. Hozzátette, a két lehetőség közül valószínűbbnek tűnik az ötven bázispont, azonban az elmúlt hetek árfolyamingadozása ebből a szempontból kockázatot jelent. 

Ennek kapcsán sorsdöntő lesz a most megjelenő új inflációs jelentés, mely alapján az MNB nem csak a mostani döntést hozhatja meg, de a később követendő politika kapcsán is iránymutatást adhat.

Növekvő munkaerőköltségek, infláció a célsávban

Az Eurostat közlései közül a hétfőn megjelenő első negyedéves munkaerőköltség-adatokat, a kedden kiderülő májusi inflációs adatokat és a szerdán érkező áprilisi építőipari adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Tavaly a negyedik negyedévben az eurózónában 3,4, míg a teljes Európai Unióban négy százalékkal nőttek a munkaerőköltségek az egy évvel korábbihoz képest. Az órabérek növekedése ennél kisebb mértékű, 3,1, illetve 3,8 százalék volt. 

– Ez alapján az órabérek reálértéke mindkét övezetben 0,4 százalékkal nőtt éves alapon. Az átlagos munkaerőköltség a legnagyobb mértékben nominálisan Romániában (16,9 százalék), Magyarországon (16,3 százalék) és Horvátországban emelkedett, de tíz százalék feletti bővülés történt Lengyelországban, Szlovéniában, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Észtországban is – sorolta Regős Gábor. – Ugyanakkor Olaszországban a bérek ha csak minimálisan is, de csökkentek, miközben a legkisebb növekedést Dánia (1,9 százalék) és Németország (2,2 százalék) érte el – tette hozzá.

Az előzetes adatok szerint az eurózóna inflációja az előző havi 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelkedett májusban, miközben havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. 

– A maginfláció eközben az előző havi 2,7 százalékról 2,9 százalékra gyorsult, miközben havi alapon az e körbe tartozó termékek és szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal nőtt – sorolta Regős Gábor. Az új adatközlésből kiderülnek az Európai Unió egészére vonatkozó adatok, illetve az is, hogy változik-e a végleges adat az előzeteshez képest.

Márciusban az építőipar teljesítménye alig változott az előző havihoz képest: míg az eurózónában 0,1 százalékkal nőtt, addig az egész Európai Unióban 0,1 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. Éves összehasonlításban az eurózónában 0,1 százalékkal nőtt, míg az Európai Unióban 0,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés. 

– A két övezet közötti jelentős eltérés a nagymértékű lengyel (9,6 százalék) és cseh (8,3 százalék) visszaesésnek köszönhető, rajtuk kívül még a szlovén építőipar termelése esett vissza jelentősebben (8,6 százalék) – mutatott rá Regős Gábor. A legnagyobb növekedést a belga (7,3 százalék), az olasz (3,8 százalék) és a bolgár (3,7 százalék) építőipar érte el éves összevetésben.