Újabb kamatcsökkentést hozhat a hét

Nyitott kérdés, huszonöt vagy ötven bázisponttal csökkenti-e az irányadó kamatot a héten a jegybank, a továbbiakra nézve pedig az inflációs jelentés adhat iránymutatást. Az unió egészét nézve átlagosan négy százalékkel nőttek a munkaerőköltségek.

Illusztráció Fotó: Világgazdaság/Kallus György

– Ez alapján az órabérek reálértéke mindkét övezetben 0,4 százalékkal nőtt éves alapon. Az átlagos munkaerőköltség a legnagyobb mértékben nominálisan Romániában (16,9 százalék), Magyarországon (16,3 százalék) és Horvátországban emelkedett, de tíz százalék feletti bővülés történt Lengyelországban, Szlovéniában, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Észtországban is – sorolta Regős Gábor. – Ugyanakkor Olaszországban a bérek ha csak minimálisan is, de csökkentek, miközben a legkisebb növekedést Dánia (1,9 százalék) és Németország (2,2 százalék) érte el – tette hozzá.

Az előzetes adatok szerint az eurózóna inflációja az előző havi 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelkedett májusban, miközben havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. 

– A maginfláció eközben az előző havi 2,7 százalékról 2,9 százalékra gyorsult, miközben havi alapon az e körbe tartozó termékek és szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal nőtt – sorolta Regős Gábor. Az új adatközlésből kiderülnek az Európai Unió egészére vonatkozó adatok, illetve az is, hogy változik-e a végleges adat az előzeteshez képest.

Márciusban az építőipar teljesítménye alig változott az előző havihoz képest: míg az eurózónában 0,1 százalékkal nőtt, addig az egész Európai Unióban 0,1 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. Éves összehasonlításban az eurózónában 0,1 százalékkal nőtt, míg az Európai Unióban 0,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés. 

– A két övezet közötti jelentős eltérés a nagymértékű lengyel (9,6 százalék) és cseh (8,3 százalék) visszaesésnek köszönhető, rajtuk kívül még a szlovén építőipar termelése esett vissza jelentősebben (8,6 százalék) – mutatott rá Regős Gábor. A legnagyobb növekedést a belga (7,3 százalék), az olasz (3,8 százalék) és a bolgár (3,7 százalék) építőipar érte el éves összevetésben.