Megfizethetőségük miatt egyre többen keresnek nyaralót a Tisza-tó környékén, ettől függetlenül a legerősebb kereslet továbbra is a Balatonra irányul – mondta lapunk megkeresésére a nyaralók iránti kereslet kapcsán Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A déli partot a lassan mélyülő vizet kedvelők, kisgyermekes családok részesítik előnyben, míg az északi partot inkább a panorámát kedvelő, tehetősebb vásárlói réteg választja. Az északi parton a vevők által preferált települések: Balatonfüred, Csopak, Tihany, Balatonalmádi és Alsóörs.
A Velencei-tó esetében a vízminőség javulása ellenére az idei évben is erősödött a trend, hogy immár a fővárosi agglomeráció részeként, zömében állandó lakhatásra, családi házakat keresnek a területen inkább az ügyfelek. A Velencei-tó környékén a vasútvonal és az autópálya közelébe eső települések, illetve városrészek a legkeresettebbek, innen lehet a legkönnyebben-gyorsabban ingázni.
Habár népszerű helyszín a Dunakanyar is, amelyet az aktív kikapcsolódást, kerékpározást, túrázást kedvelők választanak leginkább, az utóbbi években a klasszikus nyaralók iránti kereslet visszaesett, inkább a négyévszakos, állandó tartózkodásra alkalmas megoldásokat keresik jobban. Befektetők körében is népszerű célpont, ugyanis egyre keresettebbek a rövid távra bérbe vehető, félreeső, erdőszéli kisházak a teljes elszigeteltséget keresők körében – ismertette Benedikt Károly.
Ami az árakat és a méreteket illeti, a Duna House 2024-es első féléves értékesítési adatai alapján a Balaton déli partján átlagosan 57,7 millió forint ráfordításával 94 négyzetméteres család házakra tettek szert a vevők, az északi parton az átlagos ingatlanérték 76,7 millió forint volt, az átlagos méret 111 négyzetméter a lezárult tranzakciók alapján. Ennek kapcsán korábban megírtuk, a házak közvetlenül a tóparton a legdrágábbak, minél inkább távolodunk a parttól, lényegében úgy csökken a négyzetméterár is megfizethetőbb szintekre. Az érdeklődők többsége 50-150 négyzetméteres alapterületű, 50–150 millió forintos tartományban mozgó ingatlanokat keres. A Dunakanyar településein nagyobb 139 négyzetméteres átlagos alapterülettel gazdagodtak a vevők, ezekért az ingatlanokért átlagosan 81 millió forintot fizettek.
A Velencei-tó környéke jelentette a vásárlók számára a leginkább pénztárcabarát opciót, hiszen itt átlagosan nyolcvan négyzetméteres otthonokat vásároltak, amelyek 46,1 millió forintos kiadást jelentettek számukra.
A nyaralók kapcsán felvetődik, melyik az, amelyik állandó lakhatásra is alkalmas. A gyors kivitelezés és a megfizethető ár miatt egyre sűrűbben fordul elő, hogy könnyűszerkezetes ingatlanokat építenek a tulajdonosok akár állandó, akár szezonális tartózkodás céljából is, azonban hazánkban mindig inkább a tartósabb, téglából épülő ingatlanokra van a legnagyobb kereslet. Igaz ez a nyaralókra is, hiszen egyre többször merül fel az igény, hogy a második ingatlanként vásárolt házak is állandóan lakhatók legyenek. A vevők előnyben részesítik a már téliesített vagy a téliesíthető épületeket – húzta alá Benedikt Károly.
A Dunakanyar környékén a vevői preferenciákat illetően egyértelműen a téglaépítésű ingatlanok vannak az első helyen, és az is megállapítható, hogy nagyobb a vásárlói bizalom a vályogból épült ingatlanok iránt ezen a területen, mint a fából készült otthonokkal szemben. A Balaton északi partján dolgozó kollégák visszajelzései szerint is egyértelműen a téglaépítésű ingatlanokat keresik inkább.
