Az online piactér is lehet drágább

Az internetes kereskedelmet sem kerülte el a drágulás, amely némileg visszavetette a vásárlási kedvet az online piactéren is. Az interneten keresztüli rendelés bizonyos esetekben (például a szállítási díj miatt) nagyobb költséggel jár, mint a hagyományos vásárlás.

Illusztráció Fotó: Fotó: Flickr

Az internet már hosszabb ideje a mindennapjaink szerves részévé vált, használata egyre gyakoribb az idősebb korú lakosság körében is. A lehetőségek egyre szélesebb tárházával összefüggésben azonban változik, hogy milyen eszközökön és milyen célból csatlakozunk a világhálóra. Ezúttal azt nézzük meg, hogy mennyit és miket vásárolunk általában az interneten keresztül.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése rámutat arra, hogy 2023-ban az életük során már interneten keresztül terméket vagy szolgáltatást vásárló 16–74 évesek aránya 79 százalékra nőtt. Az előző évhez képest ugyanakkor viszonylag jelentősebben, 61-ről 59 százalékra esett azoknak az aránya, akiknek az utolsó ilyen vásárlása a felmérés időpontjához képest három hónapon belül történt. Az elemzés szerint ebben szerepe lehetett a koronavírus miatti óvatosság enyhülésének, valamint az online kereskedelmet is érintő drágulásnak. Ez utóbbi miatt az interneten keresztüli rendelés bizonyos esetekben (például a szállítási díj miatt) nagyobb költséggel jár, mint a hagyományos vásárlás.

Változik, hogy milyen eszközökön és milyen célból csatlakozunk a világhálóra
(Fotó: Shutterstock)

Az elmúlt év január–márciusa között online vásárló 16–74 évesek kilencven százaléka rendelt terméket vagy szolgáltatást magyarországi eladótól, 42 százalékuk másik uniós államból, 17 százaléka egyéb országokból. 

A legtöbben ruházati terméket, vendéglátóhelyről ételt vagy italt, kulturális vagy egyéb eseményre szóló jegyet rendeltek. Utóbbi kettő az előző évhez képest legdinamikusabban bővülő termékcsoportok közé tartozott. Szintén egyre nagyobb arányban fizetünk az interneten keresztül közlekedési, valamint zenei és mozgóképes streamingszolgáltatásért. 

A múlt esztendő első három hónapjában az online vásárló 16–74 évesek mintegy négytizede fizetett be számlát a világhálón internet- vagy mobiltelefon-előfizetés, valamint közüzemi szolgáltatások díjára.

Most nézzük meg a másik oldalt! Fontos hangsúlyozni, hogy a digitális megoldások eredményes alkalmazása napjainkra már gyakorlatilag a gazdasági versenyképesség alapfeltételévé vált. A virtuális jelenlét elengedhetetlen a vállalkozások mindennapi működéséhez, a legalább tíz főt foglalkoztató cégek közül 2023-ban már szinte mindegyik használta az internetet, helyhez kötött szélessávú kapcsolattal pedig a cégek 87 százaléka rendelkezett. A KSH összegzéséből kiderül az is, hogy – a tavalyi felmérés alapján – az előző évben a legalább tízfős vállalkozások 23 százaléka értékesített elektronikusan. Túlnyomó többségük az interneten (honlapon vagy alkalmazáson) keresztül tette ezt, és több mint ötödük használt emberi beavatkozás nélküli, elektronikus adatcserén alapuló technológiát. 

Az elektronikusan értékesítő vállalkozások árbevételében 23 százalékot tett ki az elektronikus kereskedelem, ez az arány évek óta növekszik. A járműgyártásban, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén a cégek bevételének már nagyságrendileg a fele ebből származott. 

Az e-kereskedelem szerepe az átlagosnál jelentősebb a nagyvállalatok körében, esetükben az árbevétel mintegy háromtizede ily módon keletkezett, ezen belül is döntően elektronikus adatcserén keresztül – áll a hivatal elemzésében.  

Digitális készségek

A lakosság digitális készségét öt részmutató felhasználásával vizsgálják, ezek: információkezelés, kommunikáció digitális környezetben, szoftverhasználat, biztonság és problémamegoldás. A múlt évi adatok szerint Magyarországon a 16–74 évesek 31 százaléka alapszintű, 28 százaléka alapszint feletti digitális készségekkel rendelkezett, mindkét arány nőtt az előző, 2021. évi felméréshez viszonyítva, 3,2, illetve 6,6 százalékponttal.