Kereskdelmi háború réme fenyegethet

Az Európai Unió által a kínai elektromos autókra kivetett ideiglenes védővámok akár kereskdelemi háborút is eredményezhetnek, ez pedig semmiképpen sem érdeke Magyarországnak, de egy esetleges kereskedelmi háború szinte az összes tagállamnak fájna.

Illusztráció Fotó: AFP Forrás: AFP

A miniszterelnök úgy látja, kereskedelmi háború réme fenyeget az Európai Unió által a kínai elektromos autókra kivetett védővám miatt. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott: remélhetőleg ideiglenes lesznek vámok. Emlékeztetett, hogy tárgyalt a nagy autóipari cégek vezetőivel, akikre hivatkozva hozzák meg ezt a döntést, ezzel szemben ők kézzel-lábbal tiltakoznak. Úgy látja, ilyen rossz és átgondolatlan döntések kereskedelmi háborúba terelik be Európát. Ez nem érdeke Magyarországnak, mi magyarok képesek vagyunk bármit előállítani, a legmagasabb technológiai színvonalon vagyunk. 

– Ezekre mind képesek vagyunk, de nem mi fogyasztjuk el. Ha háború lesz, akkor nem tudjuk majd eladni. Ezért nekünk az az érdekünk, hogy ne legyen kereskedelmi háború – szögezte le a miniszterelnök. 

Az Európai Unió tagállamai zömmel nem támogatják a védővámokat: a Világgazdaság cikke felidézi, hogy a német autógyártók tiltakoznak a leghangosabbak, ami érthető, hiszen tavaly az eladásaik harmada Kínából származott, így leginkább őket érinti az intézkedés. A Német Autóipari Szövetség (Verband der Automobilindustrie – VDA) szerdán sürgette az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a vámokat, amelyek ideiglenes jelleggel csütörtökön léptek életbe.

A VDA figyelmeztetett, hogy a vámok ártanak a Kínából exportáló európai és amerikai gyártóknak, és kínai ellenintézkedéseket kockáztatnak. A szövetség arra is emlékeztetett, hogy a Kínába irányuló német autóexport értéke tavaly több mint a háromszorosa volt a Kínából származó importénak. Az alkatrészek esetében még nagyobb, négyszeres a különbség.

A szövetség szerint a Bizottságnak inkább arra kellene koncentrálnia, hogy biztosítsa a hozzáférést a kulcsfontosságú alapanyagokhoz az európai EV-ipar számára – és ezeknek az alapanyagoknak a jelentős részét Kína ellenőrzi. Brüsszelnek emellett enyhítenie kellene a piacra jutás akadályait, és átláthatóságot teremteni a kereskedelempolitika terén; a VDA egy külön testület, egy tanács létrehozását javasolta ezeknek a kérdéseknek a megvitatására.

„A szubvencióellenes vámok nem jelentenek megfelelő intézkedést az európai verseny- és ellenálló képesség hosszú távú megerősítésére” – idézte a Reuters a szövetség közleményét.

Németországgal ellentétben Franciaország ugyanakkor határozottan támogatja a brüsszeli politikát, míg az uniós tagállamok többsége egyelőre még mérlegeli a vámok és ennek következtében a Kínával folytatandó kereskedelmi háború mellett és ellen szóló érveket.

A hírügynökség kormányzati forrásokból származó értesülése szerint kérdésről a következő hetekben egyfajta „tapogatózó” szavazás tartanak majd, ami nem kötelező érvényű, de megmutatja a Bizottságnak, hogy mekkora támogatással rendelkezik az ügyben. Fontos megjegyezni ugyanis, hogy az EU az iparági panasz nélkül kezdeményezte a vizsgálatot – emlékeztet a Világgazdaság cikke. A tagállamok októberben fognak hivatalosan is szavazni a Bizottság vámjavaslatáról, miután lezárult a vizsgálat.

Ha kereskedelmi háborúra kerül a sor, Kína keményen visszavághat, büntetővámokat vezethet be az európai konyakra, sertéshúsra és luxusautókra – mindegyik lehetőség felmerült az utóbbi időben, és mindegyik az EU más-más tagállamának fájna nagyon.

Az EU-ban gyártott brandyre kivetendő magas kínai vámok miatt jelentős mennyiségű konyak maradhat a francia vállalatok raktáraiban, amelyet nehéz lesz eladni máshol, Kína ugyanis a legnagyobb piacuk.

Ha a dömpingellenes vizsgálat eredményeképpen Peking korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás jelent elsősorban Spanyolország, Dánia és Hollandia számára. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb piaca, hanem azért is, mert az állat olyan részeit is nagy tételben vásárolja, ami máshol eladhatatlan, Európában pedig többnyire állati tápokhoz használják.

Ha pedig ez nem lenne elég, a baromfi- és marhahús lehet a következő – különösen a csirkelábak és egyéb olyan belsőségek, amelyeket az európaiak szintén nem nagyon esznek meg, de amelyek az agrárexport szempontjából létfontosságúak.