A pénzforgalmi visszaélések értéke tavaly 23 milliárd forint volt, míg idén az év első negyedévében az online csalások összege elérte a kilencmilliárd forintot – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közigazgatási államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Túri Anikó közölte, az emberek már az online térben vásárolnak, ott végzik a különböző banki tranzakciókat és a nyaralást is interneten foglalják, mindez pedig a bűnözőknek is remek terep ahhoz, hogy ők is ide tegyék át a tevékenységüket.
A csalók módszerei között említette, amikor valaki – látszólag a bankjától – kap egy sürgető hangvételű telefonhívást, hogy támadás alatt van a bankszámlája, most azonnal lépjen be, cselekedjen. Az államtitkár azt is tipikus esetnek nevezte, amikor az emberek e-mailben vagy sms-ben kapnak egy linket egy webáruházhoz, ahol amennyiben megadják az adataikat, akkor gyakorlatilag az érintettek összes adata, beleértve a bankszámláikat is, a csalók birtokába kerül.
Arra is kitért, amikor az emberek látszólag a rendőrségtől kapnak egy sms-t, hogy büntetést fizessenek be. Ezek mind azok a módszerek, amivel a csalók próbálkoznak, hogy ellopják az ügyfél pénzét – mondta az államtitkár.
Ezek miatt fontos, hogy augusztus 1-jétől életbe lép az a jogszabály, amely arra hivatott, hogy megnehezítse a csalók dolgát, illetve megkönnyítse azt, hogy a visszaélések áldozatai visszakapják pénzüket.
Túri Anikó kiemelte, a jogszabály célja, hogy a visszaéléssel érintett ügyleteknél az ügyfelek ellopott pénzét megfogják, zárolják és utána visszaadják az áldozatul esett félnek. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy az ügyfelek, a pénzforgalmi szolgáltatók (bankok) és a hatóságok gyorsan és hatékonyan tudjanak információt cserélni.
