A Roszatom ismertette a magyar újságírókkal a Moszkva melletti Podolszkban, milyen eredményeket ért el a kis moduláris atomreaktorok (SMR) és a kis atomerőművek (SNPP) fejlesztése és gyártása terén. A tájékoztatás két okból is időszerű volt: néhány év múlva Magyarországon is terítékre kerülhet ilyen berendezés beszerzése, továbbá míg a világszerte folyó mintegy hetven SMR-fejlesztés döntő része még csak terv, az orosz termék már a gyakorlatban is bizonyított – írta a Világgazdaság.

Fotó: Roszatom
De mik ezek a kis reaktorok, amelyek telepítését az utóbbi években egyre több ország mérlegeli? A kulcs abban a fő képességükben van, hogy áramot és hőt termelnek olyan, nagy energiaigényű területeknek, amelyek az energiahálózattól távol esnek, illetve máshonnan szállított árammal a nagy távolság vagy földrajzi okok miatt nem láthatók el. Gondolhatnánk, hogy Magyarországon nincs ilyen térség, de ez tévedés. Jelentős szerep juthat egy SMR-re az ország gyorsan fejlődő iparú részein, miközben a meglévő erőművek, illetve a majdani paksi blokkok áramára máshol van, lesz szükség. Erről korábban Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a Világgazdaságnak, ahogyan arról is, hogy a kérdés 2028–2030-ban kerülhet terítékre. Már csak azért sem hamarabb, mert előbb látni kell a ténylegesen is működő SMR-eket.
Egy ilyen berendezés 50-100, legfeljebb 150 megawattos. Összehasonlításképpen
a paksi atomerőmű mind a négy blokkja mintegy 500 megawattos (de 440 megawattosnak épültek),
a két új paksi blokk 1200 megawattos lesz,
a Paks III. néven emlegetett, de nem Pakson építendő kisebb létesítmény teljesítményének ideális nagysága még nyitott.
A teljes cikk itt olvasható: