Az utóbbi két évben ismét csökkent a kiskereskedelmi költések részaránya a lakosság teljes fogyasztásában. (Ebbe számolják bele a rezsit, a lakhatási kiadások és persze az igénybe vett szolgáltatásokra költött pénzeket, mint például a telefon vagy streaming-előfizetéseket.)
– Tavaly az infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelíti a járvány előtti szintet – mondta Philipp Willroth, a GfK tanulmány vezetője. Ennek az az oka, hogy az európai lakosság a járvány időszaka alatt szinte semmilyen szabadidős (például utazás vagy mozi) tevékenységre nem költött, így elsősorban a vásárlásban – főleg online – élte ki magát.
Ez a hatás most megfordul, logikusan csökkent a kiskereskedelem teljes fogyasztásban levő szerepe, minden más pedig nőtt.
Ugyanakkor a lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése országonként nagyon eltérő, ahogyan országonként eltér a háztartások elkölthető jövedelmes is. Számos kelet-európai országban majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költik el a családok, különösen Magyarországon (50 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék). Az utolsó helyen Németország áll, ahol a fogyasztói kiadásoknak csak alig 27 százaléka áramlik a kiskereskedelmi szektorba. Ez nem azt jelenti, hogy egy magyar több kiflit és zsömlét vesz, hanem pusztán annyit, hogy az ott megvásárolható kifli és zsömle ára hogyan aránylik az elkölthető jövedelemhez.
Persze az arányok eltolódásában az is szerepet játszik, hogy a GfK adatai szerint 2022-ben és 2023-ban is jelentősen emelkedett az uniós átlagos elkölthető jövedelem.
Az EU-ban az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 19 786 euró/év volt, ami 5,5 százalékos nominális növekedésnek felel meg. Összességében a 27 tagállam lakosai mintegy 8,9 ezer milliárd euró vásárlóerővel rendelkeztek. A vásárlóerőt lekövetve az uniós kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal nőtt ebben az időszakban. Ez a forgalomnövekedés azonban az elszabadult infláció tekintetében nem jelent nettó hasznot az ágazatnak, ugyanis volumenben, vagyis mennyiségben viszont csökkenés mutatkozott az eladásokban.
Bár az infláció növekedésének üteme a 27 uniós tagállamban már 2023-ban csökkenni kezdett, a szintje továbbra is meglehetősen magas, 6,4 százalékos maradt. A 2024-re vonatkozó előrejelzés átlagosan 2,7 százalék, ettől egy-egy tagállam eltér majd. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank kétszázalékos célját még nem sikerül elérni, de az áremelkedés így is sokkal mérsékeltebb lesz, mint 2022-ben és 2023-ban. Belgium az egyetlen ország, ahol az infláció 2024-ben várhatóan magasabb lesz, mint az előző évben.
