A Lechner Tudásközpont adatai alapján az otthonfelújítási programhoz kapcsolódva 5-6 ezer energetikai tanúsítvány készült, a becslések szerint pedig ezres nagyságrendű a benyújtott pályázatok száma – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az otthonfelújítási program első hónapjának tapasztalatait ismertetve.
A legtöbben a maximális vagy maximumközeli 5-6 millió forint hitelösszeget igényelték, a tapasztalatok tükrében pedig a program további felfutása várható.
A szakértő hangsúlyozta: a társasházi, illetve panelprogramok alapján pedig régóta szükség volt már a családi házakra szabott rekonstrukciós programra. Az előírt harmincszázalékos energiamegtakarítás ugyanis a rezsiben is megmutatkozik: amellett, hogy a számlák összege csökken, a megtakarítás fedezheti az otthonfelújítási program visszafizetendő részének törlesztését, valamint végső soron az államnak is kevesebb rezsitámogatást szükséges elkülönítenie.
Balogh László beszélt arról is, hogy a Zöld otthon programtól eltérően nem az ország középső, hanem a keleti részéből (azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből) érkezett a legtöbb igénylés.
Erre az ingatlanállomány összetétele és a településszerkezet is magyarázat: a szakértő kiemelte, a programot a Kádár-kockákra optimalizálták, ebből a háztípusból pedig bőven találni a kisebb településeken. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében pedig szép számmal vannak ilyen falvak, ebben a térségben kiemelten magas a falusi csokos települések száma is.
Ennél a háztípusnál a leglátványosabbak az eredmények is, a födémszigetelés, nyílászárócserék, épületszigetelés, fűtéskorszerűsítés nagy eredményeket hozhat. Számít természetesen a kiinduló állapot is, ám egy G vagy H energiabesorolású épületnél látványosabbak lehetnek az eredmények, mint egy korszerűbb (ám szintén felújítandó) ingatlan esetében.
Balogh László rámutatott: nem is kötelező mindenhol pontosan ugyanazokat a munkálatokat elvégezni, hiszen ahol a fűtéskorszerűsítés megtörtént, ott más jellegű (gépészeti) munkák is végezhetők, mivel összesen négyféle renoválási módra lehet a forrást felhasználni. És bár még csak az elején járunk, a szakértő szerint olyannyira felfuthat a program, hogy felvetődhet a folytatás lehetősége is, akár úgy, hogy a bankok állnak elő valamilyen ingatlanfedezetet igénylő, hasonlóan kedvező konstrukciójú, modernizációt célzó termékkel, ami a pénzintézeteknek is érdeke lehet, megfelelve az ESG-szempontoknak is.
A programnak van egy gazdasági és egy társadalmi járuléka is. A gazdasági a kulcstermékek listája, hiszen azok kerültek be, amelyeket jórészt vagy teljesen idehaza gyártanak, ezáltal a megvett gépek, alapanyagok ára is visszakerül a gazdaságba, az itthon gyártott termékek iránti kereslet a hazai munkaerőnek jelent megrendelést, megélhetést.
A társadalompolitikai hatás pedig a már említett kistelepüléseken segítheti a helyben maradást, mivel javul az élettér minősége, felértékelődik az ingatlan, ráadásul a programban érintett házakban szép számmal az idősebb generációk tagjai élnek. És mivel adóstársként olyan hozzátartozó is részt vehet a programban, aki (már) nem az adott ingatlanban lakik vagy nem tulajdonosa annak, a generációk közti együttműködést is erősítheti azzal, hogy a fiatalabbak segítik, ösztönzik a részvételt.
Balogh László hozzátette, bár a társadalom ismert problémáit ez gyökeresen nem változtatja meg, mindenképp lehet pozitív hatása. Ami pedig a továbbiakat illeti, nem kizártak a további finomhangolások, az ingatlanállomány érezhető javulása viszont már most borítékolható.