A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb – ismertette a távirati iroda.
– A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, azt a piac beárazta, így remélhetőleg nagyobb mértékű mozgást nem okoz. A döntést két tényező támogatta leginkább: egyrészt a kedvezően alakuló augusztusi infláció, másrészt pedig a nagy jegybankok elmúlt időszaki kamatdöntései. Az a tény, hogy az Európai Központi Bank (EKB) 25, az amerikai Fed pedig 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát, lehetővé tette, hogy az MNB vágása után is fennmaradjon a korábbi (illetve a Fedhez viszonyítva annál is nagyobb) kamatkülönbözet – nyilatkozta Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza jelezte:
az EKB döntése egyébként várt és egyértelmű volt , míg a Fednél nem volt egyértelmű, hogy 25 vagy 50 bázispont lesz a lazítás mértéke – a nagyobb lazítás mozgásteret teremtett a hazai monetáris politikának.
A szakértő szerint ami akadályozta a monetáris politika lazítását, az a kockázati megítélés: a forint árfolyama viszonylag (de nem nagyon) gyenge, illetve a költségvetési hiány is kedvezőtlenül alakult augusztusban. A kockázati megítélés és a forintárfolyam lehetnek azok a tényezők, amelyek az idei év hátralévő részében meghatározhatják a monetáris politika lazításának további kereteit.
– A monetáris politika lazítása előbb-utóbb várhatóan megjelenik a piaci kamatokban is. Ez könnyebbé teszi a vállalatoknak például beruházásaik finanszírozását – már csak az szükséges, hogy a külső környezet javulásával, a kereslet emelkedésével a vállalatoknak legyen értelme beruházásokat végrehajtani. A mai döntéssel a magyar alapkamat közelített a régiós országok irányadó rátájához: a cseh alapkamat 4,5 százalék (itt holnap 25 bázispontos lazítás várható), a lengyel 5,75 százalék, míg a román a magyarhoz hasonlóan 6,5 százalék – magyarázta.
– Ugyanakkor a monetáris politika fő célja az inflációs célkövetés és a pénzügyi stabilitás – még ha emellett kell törődnie a gazdaság egészével is. Ennek kapcsán pedig meghatározó az árfolyam stabilitása és a forintba vetett bizalom megőrzése. Emiatt a további kamatdöntéseknél tekintettel kell lennie a kockázati megítélésre, illetve annak kézenfekvő mérőszámára, az árfolyamra. Várakozásom szerint az EKB az idén még legalább egy (esetleg kettő), míg a Fed két alkalommal fogja csökkenteni az irányadó rátáját. Ez lehetővé tesz az MNB számára további egy kamatvágást az idén, így az év végére az alapkamat 6,25 százalékot tehet ki – tette hozzá Regős Gábor.
