Több dolog állhat a visszafogott gazdasági növekedés hátterében

A héten képet kaphatunk arról, mi fékezte a GDP bővülését, ám a német gazdaság gyengélkedését a közvetett tényezők között találjuk, lásd az alacsony külső keresletet. Az eurózónában lényegében stagnál a kiskereskedelem. A lengyel jegybank kamatpolitikája kihatással lehet a Magyar Nemzeti Bank várható döntéseire is.

Az ipar teljesítménye most nem tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Pénteken a júliusi ipari termelési adatok első becslését közli a KSH. Az ipar alacsony teljesítménye több hónapja visszafogja a gazdasági növekedést, elsődlegesen az alacsony külső kereslet – a német gazdaság gyenge teljesítménye – miatt. Ebbe a sorba illeszkedett a júniusi adat is: az ágazat termelése éves alapon 8,2 százalékkal csökkent a nyers és 3,7 százalékkal a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Ugyanakkor reménysugarat jelenthet, hogy havi alapon 0,5 százalékkal bővült a termelés, remélhetőleg az ismétlődik majd meg júliusban – fűzte hozzá Regős Gábor.

Az Eurostat e héten megjelenő adatai közül négyet érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Szerdán jelennek meg a júliusi ipari termelői árakról szóló adatok. Havi alapon az ipari termelői árak az eurózónában és a teljes Európai Unióban is 0,5 százalékkal emelkedtek több hónap csökkenését követően. Éves alapon azonban még mindig az árak mérséklődése jellemző a két gazdasági övezetben, ennek mértéke 3,2, illetve 3,1 százalék volt. Ebben azonban továbbra is az energia közel tízszázalékos árcsökkenésének van szerepe, a tőkejavak, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek ára kisebb mértékű növekedést mutatott.

Csütörtökön a júliusi kiskereskedelmi adatok látnak napvilágot. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon az eurózónában 0,3, míg az Európai Unióban 0,1 százalékkal csökkent. Ez éves alapon 0,3 százalékos zsugorodást, illetve 0,1 százalékos emelkedést jelent, azaz a kiskereskedelmi forgalom gyengén alakul, stagnál. Éves alapon az egyes tagországok közül legnagyobb mértékben Romániában (10,2 százalék), Luxemburgban (7,9 százalék) és Horvátországban (5,4 százalék) bővült a forgalom, míg a legnagyobb visszaesést Belgium (7,3 százalék), Észtország (4,1 százalék) és Ausztria (3,9 százalék) szenvedte el – sorolta Regős Gábor.

Pénteken a szolgáltató ágazatok júniusi adatait, illetve a második negyedéves GDP újabb becslését – és részletes adatait – ismerhetjük meg. Májusban a szolgáltató ágazatok kibocsátása havi alapon az eurózónában 0,1 százalékkal csökkent, míg az Európai Unióban ugyanennyivel növekedett. Éves alapon a két területen a növekedés 2,5, illetve 2,6 százalék volt. Az eurózónát tekintve leggyengébben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat teljesített (-1,5 százalék), míg leginkább az információ, kommunikáció ágazatban volt bővülés (7,8 százalék).

Az előzetes adatok alapján az eurózóna és a teljes Európai Unió GDP-je is 0,3 százalékkal nőtt negyedéves alapon a második negyedévben, miközben az éves növekedés 0,6, illetve 0,8 százalékot tett ki. Az új adatközlésből megismerhetjük a növekedés összetevőit is.

Az Egyesült Államokban pénteken teszik közzé az augusztusi munkaerőpiaci adatokat. Az előző hónapban ez volt az az adat, amelynek nyomán – a japán jegybank kamatemelése mellett – piaci turbulencia alakult ki, tekintettel a recessziós félelmek felerősödésére, így az újonnan beérkező adatot annak piaci hatása miatt különösen is érdemes lesz figyelni. Az előző havi adat alapján júliusban „csak” 116 ezer új nem-mezőgazdasági álláshely jött létre az Egyesült Államokban, miközben a munkanélküliségi ráta az előző havi 4,1 százalékról 4,3 százalékra emelkedett, ami éves szinten 0,8 százalékpontos növekedést jelent.

Kedden és szerdán tartja soron következő kamatdöntő ülését a lengyel jegybank. A lengyel alapkamat tavaly október óta áll változatlan szinten, 5,75 százalékon. Tekintettel az infláció növekedésére (a márciusi 2 százalékról júliusra 4,2 százalékra emelkedett a pénzromlás üteme) és a feszes munkaerőpiacra, Lengyelországban az idén nem várható a monetáris kondíciók lazítása – ez pedig később korlátot jelenthet a magyar jegybank számára is.