Több dolog állhat a visszafogott gazdasági növekedés hátterében

A héten képet kaphatunk arról, mi fékezte a GDP bővülését, ám a német gazdaság gyengélkedését a közvetett tényezők között találjuk, lásd az alacsony külső keresletet. Az eurózónában lényegében stagnál a kiskereskedelem. A lengyel jegybank kamatpolitikája kihatással lehet a Magyar Nemzeti Bank várható döntéseire is.

Az ipar teljesítménye most nem tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A héten több adattal is jelentkezik a Központi Statisztiaki Hivatal (KSH). Hétfőn a külkereskedelmi termékforgalom júniusi adatainak második becslése jelenik meg. Júniusban – részben a naptárhatás miatt – az export és az import euróban számított értéke is jelentősebben, 10,4, illetve 7,8 százalékkal csökkent. Ezzel az egyenleg 1095 millió eurót tett ki az előző havi 1001 millió euró után, egy éve azonban ennél magasabb, 1567 millió euró volt a többlet. A második becslésből megismerhetjük az egyes termékek, termékcsoportok külkereskedelmének volumenváltozását, illetve megtudhatjuk, hogy az euróban számított érték alakulását mennyiben okozta a volumen és mennyiben a cserearány változása – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Bár idehaza is lenne tér a fogyasztás bővülésére, a kiskereskedelem az egész uniót nézve nem a legfényesebb időszakát éli
Fotó: Teknős Miklós

Kedden ismerhetjük meg a második negyedéves GDP-adatok második becslését. Regős Gábor emlékeztetett, az első becslés alapján a második negyedévben a gazdaság teljesítménye elmaradt a várakozásoktól. Negyedéves alapon a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött, míg éves alapon a nyers adatok szerint 1,5, a kiigazított adatok alapján pedig 1,3 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az új becslést részben azért lesz érdemes figyelni, mert megtudhatjuk, hogy változtak-e a főbb számok, részben pedig azért, mert a második becslésben a KSH már közli az egyes termelési és felhasználási oldali tételek hozzáadott értékének változását, illetve növekedési hozzájárulását is.

Csütörtökön jelennek meg a júliusi kiskereskedelmi adatok, illetve ekkor ismerhetjük meg a júliusi termékkülkereskedelmi adatok első becslését is. A kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban havi alapon 0,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 2,6 százalékkal emelkedett. Ez a növekedési ütem sokkal alacsonyabb annál, mint amit a 9-10 százalékos reálbér-növekedési üteme lehetővé tenne. Ebben szerepe van a háztartások óvatossági motívumának, illetve annak, hogy arányaiban a háztartások egyre többet költenek külföldi vállalkozásoknál, elsősorban webshopokban, ez pedig a magyar kiskereskedelmi adatokban nem jelenik meg – mutatott rá Regős Gábor.

Pénteken a júliusi ipari termelési adatok első becslését közli a KSH. Az ipar alacsony teljesítménye több hónapja visszafogja a gazdasági növekedést, elsődlegesen az alacsony külső kereslet – a német gazdaság gyenge teljesítménye – miatt. Ebbe a sorba illeszkedett a júniusi adat is: az ágazat termelése éves alapon 8,2 százalékkal csökkent a nyers és 3,7 százalékkal a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Ugyanakkor reménysugarat jelenthet, hogy havi alapon 0,5 százalékkal bővült a termelés, remélhetőleg az ismétlődik majd meg júliusban – fűzte hozzá Regős Gábor.

Az Eurostat e héten megjelenő adatai közül négyet érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Szerdán jelennek meg a júliusi ipari termelői árakról szóló adatok. Havi alapon az ipari termelői árak az eurózónában és a teljes Európai Unióban is 0,5 százalékkal emelkedtek több hónap csökkenését követően. Éves alapon azonban még mindig az árak mérséklődése jellemző a két gazdasági övezetben, ennek mértéke 3,2, illetve 3,1 százalék volt. Ebben azonban továbbra is az energia közel tízszázalékos árcsökkenésének van szerepe, a tőkejavak, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek ára kisebb mértékű növekedést mutatott.

Csütörtökön a júliusi kiskereskedelmi adatok látnak napvilágot. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon az eurózónában 0,3, míg az Európai Unióban 0,1 százalékkal csökkent. Ez éves alapon 0,3 százalékos zsugorodást, illetve 0,1 százalékos emelkedést jelent, azaz a kiskereskedelmi forgalom gyengén alakul, stagnál. Éves alapon az egyes tagországok közül legnagyobb mértékben Romániában (10,2 százalék), Luxemburgban (7,9 százalék) és Horvátországban (5,4 százalék) bővült a forgalom, míg a legnagyobb visszaesést Belgium (7,3 százalék), Észtország (4,1 százalék) és Ausztria (3,9 százalék) szenvedte el – sorolta Regős Gábor.

Pénteken a szolgáltató ágazatok júniusi adatait, illetve a második negyedéves GDP újabb becslését – és részletes adatait – ismerhetjük meg. Májusban a szolgáltató ágazatok kibocsátása havi alapon az eurózónában 0,1 százalékkal csökkent, míg az Európai Unióban ugyanennyivel növekedett. Éves alapon a két területen a növekedés 2,5, illetve 2,6 százalék volt. Az eurózónát tekintve leggyengébben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat teljesített (-1,5 százalék), míg leginkább az információ, kommunikáció ágazatban volt bővülés (7,8 százalék).

Az előzetes adatok alapján az eurózóna és a teljes Európai Unió GDP-je is 0,3 százalékkal nőtt negyedéves alapon a második negyedévben, miközben az éves növekedés 0,6, illetve 0,8 százalékot tett ki. Az új adatközlésből megismerhetjük a növekedés összetevőit is.

Az Egyesült Államokban pénteken teszik közzé az augusztusi munkaerőpiaci adatokat. Az előző hónapban ez volt az az adat, amelynek nyomán – a japán jegybank kamatemelése mellett – piaci turbulencia alakult ki, tekintettel a recessziós félelmek felerősödésére, így az újonnan beérkező adatot annak piaci hatása miatt különösen is érdemes lesz figyelni. Az előző havi adat alapján júliusban „csak” 116 ezer új nem-mezőgazdasági álláshely jött létre az Egyesült Államokban, miközben a munkanélküliségi ráta az előző havi 4,1 százalékról 4,3 százalékra emelkedett, ami éves szinten 0,8 százalékpontos növekedést jelent.

Kedden és szerdán tartja soron következő kamatdöntő ülését a lengyel jegybank. A lengyel alapkamat tavaly október óta áll változatlan szinten, 5,75 százalékon. Tekintettel az infláció növekedésére (a márciusi 2 százalékról júliusra 4,2 százalékra emelkedett a pénzromlás üteme) és a feszes munkaerőpiacra, Lengyelországban az idén nem várható a monetáris kondíciók lazítása – ez pedig később korlátot jelenthet a magyar jegybank számára is.