Új konkurens lépett az agrárpiacra

Moldova gyümölcstermesztése és annak exportja egyre erőteljesebb szerepet tölt be az unióban, főleg az orosz–ukrán konfliktus miatt. Ma a moldovai kajszibarackexport több mint nyolcvan százaléka az Európai Unió lakosságához jut el, így mi is találkozhatunk a boltok polcain ilyen termékekkel. Az ország agráriuma erősíti az uniós versenyt.

Illusztráció Fotó: Pixabay

Moldova gazdaságának fő pillérét a mezőgazdaság alkotja. A kedvező természeti adottságok, valamint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, hogy gyümölcs-, zöldségtermesztésben, valamint a gabonatermelésben kedvező pozíciót foglaljon el. Átlagosan a GDP hatvan százalékát a feldolgozóipar és a mezőgazdaság biztosítja, ipara jóval szerényebb. Az Oeconomus Gazdaságkutató azt vizsgálta, hogy Moldova piaci jelenlétének erősödése ad-e okot aggodalomra a magyar gazdáknak.

A moldovai reál-GDP adatait áttekintve kitűnik, hogy egy-egy időszakban jóval magasabb növekedést tudott elérni a térség más országaihoz képest. Ukrajnában a háború következményeként a bővülés elsősorban a békés időszakokhoz kapcsolódik. A külkereskedelmi egyenleg a magas importkitettség miatt folyamatosan deficitet jelez, de a dinamikusan növekvő exportadatok az elmúlt években valamelyest javítottak a mérlegen. Külkereskedelmi szerkezetében nagy arányban jelennek meg a mezőgazdasági termékek, a gépek és berendezések, valamint egyes energiahordozók.

Nyolc évvel ezelőtt lépett érvénybe az Európai Unió és Moldova között a társulási megállapodás, amelynek része volt, hogy átfogó szabadkereskedelmi térség alakul a felek között. 

Ez a szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazta az export-import könnyítéseket, valamint csökkentette a vámokat. Miután 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moldova kereskedelmi helyzete is megváltozott. Az ország nagy hangsúlyt helyezett a mezőgazdasági termékek termelésére és exportjára a kieső ukrán kapacitások helyén támadt űr betöltésére.

A moldovai export adatok azt mutatják, hogy az alma-, szőlő-, cseresznye- és szilvaexportja az utóbbi években bővült, de a kertészeti zöldségek, valamint a barack kivitele esetén ez egyáltalán nem mondható el. Többek között azért, mert az uniós piaci szabályok szigorúbbak, mint máshol, így az ottani gazdáknak erre fel kell készülniük. Moldova mezőgazdasága jó pozícióba került, jelentős bortermelőnek számít, ráadásul az orosz megrendelések csökkentek, így van az országban árualap.

A vámmentesség, valamint a kontingensek eltörlése, csökkentése kapcsán joggal merült fel a hazai gazdáktól és a mezőgazdasági társaságoktól a kérdés, hogy kell-e tartaniuk a moldovai megemelkedett gyümölcsexporttól. Az agrárterméket Románia, Ukrajna, Olaszország és Németország vásárolja fel Moldovától. Mellettük jelentős a cseh és a lengyel kereslet is, Magyarország viszonylag szerény értékben, 61,6 millió dollár agrárárut importált Moldovától 2022-ben. A magyar gyümölcsök és zöldségek elsődleges piaca szintén az EU, ezen belül is Németország, Olaszország, Románia, valamint a térség államai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország – írta az Oeconomus. A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során, így a magyar termelők is növelték a termelési területeiket. 2020-ban 3500 hektáron termeltek a magyar gazdák kajszibarackot, idén ez a szám csaknem hatezer hektárra nőtt. 

Mindebből látszik, hogy a moldovai gyümölcsexport növekedése ugyan erősíti a versenyt, a magyar termelők gyümölcs- és zöldségárujára azonban továbbra is magas a kereslet az Európai Unió pia­cain – állapította meg a gazdaságkutató.

A moldovai agrárium helyzete a magyar soros elnökség időszakában is napirendi kérdés. Ennek célkitűzései között szerepel a magyar–moldovai agrárkapcsolatok bővítése, az egyes technológiai fejlesztések egymás közötti felhasználása. A magyar elnökség emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a moldovai vezetés az unió agrárminiszterei előtt ismertesse országa akadályait a mezőgazdasági kérdésekben. Mindebből is látható, hogy Magyarország partnerként tekint Moldovára, amellyel a gazdasági kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul – írja az elemzés.