A vámmentesség, valamint a kontingensek eltörlése, csökkentése kapcsán joggal merült fel a hazai gazdáktól és a mezőgazdasági társaságoktól a kérdés, hogy kell-e tartaniuk a moldovai megemelkedett gyümölcsexporttól. Az agrárterméket Románia, Ukrajna, Olaszország és Németország vásárolja fel Moldovától. Mellettük jelentős a cseh és a lengyel kereslet is, Magyarország viszonylag szerény értékben, 61,6 millió dollár agrárárut importált Moldovától 2022-ben. A magyar gyümölcsök és zöldségek elsődleges piaca szintén az EU, ezen belül is Németország, Olaszország, Románia, valamint a térség államai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország – írta az Oeconomus. A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során, így a magyar termelők is növelték a termelési területeiket. 2020-ban 3500 hektáron termeltek a magyar gazdák kajszibarackot, idén ez a szám csaknem hatezer hektárra nőtt.
Mindebből látszik, hogy a moldovai gyümölcsexport növekedése ugyan erősíti a versenyt, a magyar termelők gyümölcs- és zöldségárujára azonban továbbra is magas a kereslet az Európai Unió piacain – állapította meg a gazdaságkutató.
A moldovai agrárium helyzete a magyar soros elnökség időszakában is napirendi kérdés. Ennek célkitűzései között szerepel a magyar–moldovai agrárkapcsolatok bővítése, az egyes technológiai fejlesztések egymás közötti felhasználása. A magyar elnökség emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a moldovai vezetés az unió agrárminiszterei előtt ismertesse országa akadályait a mezőgazdasági kérdésekben. Mindebből is látható, hogy Magyarország partnerként tekint Moldovára, amellyel a gazdasági kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul – írja az elemzés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!