– A hét legfontosabb eseménye hazánkban kétség kívül a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz. Augusztusban az Magyar Nemzeti Bank szünetet tartott a kamatvágások tekintetében – de kamatcsökkentési ciklusát nem zárta le. A szeptemberi döntés kapcsán négy szempontot határozott meg. Ezek közül kettő a lazítást támogatja: az augusztusi inflációs adat a vártnál kedvezőbben alakult és a nagy jegybankok is csökkentették alapkamatukat, az amerikai Fed rögtön ötven bázisponttal – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, az alapkamat csökkentése ellen a meghatározott szempontok közül egy szól, ez pedig a kockázat alakulása: az augusztusi költségvetési hiány magas volt és a forint is viszonylag gyenge, árfolyama 395 körül alakul. A negyedik szempontban, az üzleti és háztartási bizalomban nem történt változás. Így tehát két szempont szól a kamatcsökkentés mellett, egy pedig ellene. Tekintettel arra, hogy a piac a lazítást beárazta, arra számítok, hogy ez ténylegesen megtörténik és az alapkamat 25 bázisponttal csökken kedden – magyarázta.
– A héten két fontosabb adatot közöl a statisztikai hivatal: hétfőn jelennek meg a júliusi kereseti, míg pénteken az augusztusi munkaerőpiaci adatok. Júniusban a keresetek növekedési üteme érdemben lassult, az előző havi 14,8 százalékról 13,3 százalékra. Ebben elsősorban a vállalatok 13,5 százalékról 11,4 százalékra lassuló bérdinamikája játszott szerepet, ugyanakkor figyelembe véve a 3,7 százalékos júniusi inflációt ez még mindig jelentős, 9,3 százalékos reálbéremelkedést jelent – ismertette Regős Gábor. Kérdés, hogy a nominális bérek emelkedése júliusban tudott-e valamelyest visszagyorsulni.
Júliusban a foglalkoztatottak száma továbbra is magas szinten állt, 4,765 millió főt tett ki, ami havi szinten hibahatáron belüli, háromezer fős csökkenést, míg éves alapon húszezer fős bővülést jelent. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékot tett ki, mely megegyezik az előző havi értékkel, ugyanakkor a növekvő aktivitás miatt az egy évvel korábbihoz képest 0,3 százalékpontos növekedést jelent.
A foglalkoztatás magasan tartása fontos a béremelkedések szempontjából is: ha a munkaerőpiac nem feszes, a vállalkozások nincsenek rákényszerítve a bérek emelkedésére.
Ma közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás augusztusi egyenlegéről szóló részletes tájékoztatóját. Az előzetes adatok alapján a hiány augusztusban 414,4 milliárd forintot tett ki, amely az elmúlt 23 év legkedvezőtlenebb adata, tehát nem sikerült folytatni az előző három hónap kedvező tendenciáját. Ezzel az első nyolc havi hiány 2857,7 milliárd forintot tett ki, ami az eredeti éves előirányzat 113,7, míg a módosított előirányzat 72 százaléka.
– A részletes tájékoztatóból megtudhatjuk a magasabb hiány okát – talán leginkább az áfabevételekre lesz érdemes ismét figyelni – emelte ki Regős Gábor.
Szerdán közli a jegybank a hitelintézetek előzetes augusztusi adatait. Júliusban csak a tranzakciókat figyelembe véve a háztartások nettó hitelfelvevők, míg a nem-pénzügyi vállalkozások nettó hitelnyújtók voltak. A háztartások betétállománya ugyanis 121,1 milliárd forinttal csökkent, míg hitelállományuk 125,4 milliárd forinttal emelkedett.
Ezzel szemben a vállalati hitelállomány 83,8 milliárd eurós csökkenést mutatott, míg a betétállomány 218,4 milliárd euróval nőtt – elsősorban az euróban denominált betétek állományának emelkedése miatt. A vállalkozások tehát még inkább megtakarítanak, hitelfelvételük – például egy beruházáshoz – kevésbé jellemző.
Az Európai Unióban a héten nem lesz fontosabb adatközlés, míg az Egyesült Államokból két adatot érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Az egyik a második negyedéves GDP-adatok csütörtökön megjelenő harmadik becslése, a másik pedig a személyes kiadások pénteken megjelenő augusztusi adatai.
A GDP-adat előző becslése alapján a második negyedévben az amerikai gazdaság negyedéves alapon évesítve három százalékkal bővült az előző negyedéves 1,4 százalék után, ami messze van a piac által szeme előtt lebegő recessziótól.
A személyes kiadások esetében az árindexre kell figyelmet fordítani, hiszen ez a Fed által kiemelten figyelt mutató. Júliusban a személyes kiadások árindexe éves alapon az előző havival megegyezően 2,5 százalékot mutatott, miközben havi alapon a júniusi 0,1 százalék után 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. A maginfláció éves értéke sem változott júniushoz képest és így 2,6 százalékot tett ki, míg havi alapon 0,2 százalékon stagnált ez az árindex. A most megjelenő adat befolyásolhatja a Fed novemberi döntését – bár lehet, hogy most a munkaerőpiaci adatok szerepe a döntésekben nagyobb.
A monetáris politika területéről a cseh jegybank szerdán esedékes kamatdöntését érdemes kiemelni. Az intézmény legutóbbi, augusztus eleji ülésén az irányadó rátát 25 bázisponttal 4,5 százalékra mérsékelték. A cseh jegybank várhatóan a héten is lazít monetáris politikáján, azaz az irányadó ráta további 25 bázisponttal mérséklődhet. Ezt indokolja az alacsony, 2,2 százalékos infláció mellett az alacsony növekedés is: a második negyedévben a cseh GDP negyedéves alapon 0,3, míg éves alapon 0,6 százalékkal bővült.
