Brüsszel el akarja venni a területalapú támogatást

Lényegében az Európai Bizottság döntene arról, ki kaphat és ki nem pénzt.

Illusztráció Fotó: MTI/Lakatos Péter

– Brüsszel el akarja venni azt a területalapú támogatást, amely a hazai agrártámogatások gerincét adja, és több mint 160 ezer hazai gazdálkodó számára biztosít ötszázmilliárd forint éves kifizetést – jelentette ki a távirati iroda tudósítása szerint a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnöke egy sajtótájékoztatón a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Balkányban csütörtökön.

Papp Zsolt György a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által a témában elindított országjárás szabolcsi állomásán emlékeztetett, a közös agrárpolitika az uniós büdzsé több mint egyharmadát teszi ki, mintegy 380 milliárd eurónyi forrást jelent, és azért jelentős, mert ez az összeg határozza meg a következő új uniós költségvetési ciklus agrártámogatási lábát.

– Ez mutatja, mennyire fontos párbeszédet nyitni erről a témáról a gazdatársadalomban, szem előtt tartva a fogyasztók érdekeit is – fogalmazott a kamarai elnök.

Papp Zsolt György egyértelműsítette, a területalapú támogatás nem ajándék a gazdák számára, akik az objektív, hektáralapú rendszer forrásaihoz csak szigorú előírásoknak megfelelve tudnak hozzájutni. Rámutatott, az Európai Bizottság által bevezetni kívánt rendszerben jövedelem alapján kapnák meg a támogatásokat a gazdálkodók, ez azonban sokkal bonyolultabb szabályrendszer, amiben jelentős mértékben visszaszorul Magyarország tagállami beleszólása a források elosztásába és hazai felhasználásába.

A NAK elnöke elmondta, itthon októberben kezdődött el a területalapú támogatások előlegeinek kifizetése, az agrárkormányzat és a kifizető ügynökség munkájának köszönhetően több mint százmilliárd forintot már megkaptak a gazdálkodók.

– A hazai gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme ez a támogatás – jelentette ki Papp Zsolt György, megjegyezve, a most futó támogatásnak számos pályázati felhívása jelent meg az elmúlt időszakban, ehhez az uniós források mellett a kormány nyolcvanszázalékos társfinanszírozást biztosít. – Ez adja azt a fejlesztési lehetőséget, amely biztosítja a magyar mezőgazdaság megújítását és egy megújított élelmiszeripar lehetőségét – hangsúlyozta.

Jakab István, a Magosz elnöke a tájékoztatón elfogadhatatlannak nevezte és visszautasította a bizottság terveit, majd leszögezte, ebben a témában a hazai gazdálkodóknak tiszta, világos és egyértelmű üzenetet kell megfogalmazniuk a brüsszeli döntéshozók felé.

– Az eddigi támogatási rendszert szét akarják verni, és egy olyan új, egyebek között a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötött rendszert akarnak kialakítani, amelyben lényegében az Európai Bizottság dönt arról, ki kaphat és ki nem támogatást – hangoztatta az érdekképviseleti vezető.

Jakab István megjegyezte, az Európai Parlamentben napirenden van, hogyan kell átalakítani a közös agrárpolitikát. Ebben a vitában a Magyar Péter vezette Tisza Párt elviekben kiáll a jelenlegi rendszer megtartása mellett, de lényegében az európai agrárrendszert nehéz helyzetbe hozó döntéseknél az ezt támogató liberális baloldallal együtt szavaz.

– El a kezekkel a gazdák életlehetőségét, életminőségét és versenyképességét biztosító támogatásoktól, ezt a jövőben is meg kell tartani – jelentette ki a Magosz elnöke, hozzátéve: ebben a kérdésben a gazdák nélkül dönteni nem lehet, a véleményük kifejezését pedig a NAK és a Magosz közösen elindított online petíciója is segíti.