– A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség. Kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés. A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a kormány célul tűzi ki, hogy a
konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szintén erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is a Kormányinfón.
A kormány megkezdi az Új gazdaságpolitikai akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: (I) jövedelmek vásárlóerejének növelése; (II) megfizethető lakhatás biztosítása; valamint (III) a Demján Sándor-program, amelynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. Az akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.
I. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja:
1. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói
érdekképviseletekkel,
2. munkáshitel elindítása,
3. a gyermekek után járó csaldi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
II. Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása
elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A
budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:
4. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
5. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
6. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.
A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez:
7. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
8. Vidéki otthonfelújítási program elindítása,
9. a Széchenyi-pihenő-kártyára érkező juttatások ötven százalékának átmeneti, lakásfelújítást
lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
10. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló,
átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
11. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
12. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, ötszázalékos áfa
fenntartása 2026 végéig,
13. ötszázalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben
a bankszektorral.
III. A kormány meghirdeti a Demján Sándor-programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:
14. jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
15. „1+1 kkv beruházás-élénkítő támogatási program”,
16. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
17. a Széchenyi-kártya-program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
18. az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
19. az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
20. a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
21. a kkv-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.
Az Új gazdaságpolitikai akcióterv 21 intézkedése összességében hozzájárul három-hat százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez. Így ahhoz is, hogy a magyar GDP bővülése az Európai Unió átlagos növekedését meghaladva az élmezőnyébe tartozzon, ezáltal tovább folytatva hazánk
felzárkózását az Európai Unióhoz.
