A héten a KSH három fontos adattal jelentkezik – ebből kettővel rögtön hétfő reggel – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ismertette, ekkor jelenik meg a kiskereskedelem augusztusi adata, illetve a külkereskedelmi termékforgalom szintén augusztusi adatainak első becslése. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom éves alapon két és fél százalékkal bővült, míg havi alapon stagnált. A kiskereskedelmi forgalom volumene tehát elmarad a teljes fogyasztás bővülésétől, illetve attól a növekedéstől, amelyet a reálkeresetek emelkedése indokolna – mutatott rá. Ennek több magyarázata is van, a külföldi webshopok forgalmának erősödése, a határ menti kereskedelem bővülése, illetve az, hogy a szolgáltatások esetében a forgalom növekedése erőteljesebb, mint a termékeknél. Kiderül, hogy augusztusban tudott-e növekedni a kiskereskedelmi forgalom, ami az áfabevételek alakulása szempontjából lényeges – húzta alá.
Fotó: CFOTO
Júliusban az export volumene 4,9 az importé 7,1 százalékkal bővült éves alapon. Így az egyenleg 167 millió eurót tett ki, ami 398 millió euróval rosszabb az egy évvel korábbinál. Az egyenleg kedvezőtlenebbé válásában szerepet játszott a cserearány 1,7 százalékos romlása is: míg az export forintban számított árszínvonala 3,5, addig az importé 5,3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Augusztusban várhatóan az egyenleg ismét mérséklődik éves alapon: a külső kereslet továbbra is gyenge, illetve a munkanaphatás is negatívan befolyásolhatta az export alakulását – mutatott rá Regős Gábor.
– Pénteken a szeptemberi inflációs adatokat ismerhetjük meg. Augusztusban az infláció kedvezően alakult, az előző havi 4,1 százalékról 3,4 százalékra csökkent, miközben havi alapon az árak átlagosan nem változtak. Várakozásaim szerint szeptemberben minimálisan tovább csökkenhetett az infláció, 3,3 százalékra – mondta Regős Gábor. Ebben szerepet játszik az üzemanyagárak havi alapú csökkenése mellett az alacsony külső infláció is: az eurózónában a pénzromlás üteme az augusztusi 2,2 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött. Minimálisan növelhette ugyanakkor a szeptemberi inflációt a tranzakciós illeték emelése, illetve kicsit nagyobb mértékben az aszály miatti gyenge termés.
– Kedden közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Augusztusban az államháztartási folyamatok kedvezőtlenül alakultak: a hiány 414,4 milliárd forintot tett ki, ami az eddigi legmagasabb augusztusi hiány. Ezzel az első nyolchavi deficit 2857,7 milliárd forintot ért el, ami az eredeti hiánycél 113,7, míg a megemelt hiánycél 72 százalékát teszi ki. Remélhetőleg a szeptemberi adatok ennél kedvezőbbek lesznek – fűzte hozzá Regős Gábor.
Gyenge hónap az uniós kiskereskedelemben
Az Eurostat adatközlései közül két hétfőn megjelenő tájékoztatót érdemes megemlíteni Regős Gábor szerint. – A kiskereskedelem augusztusi és a szolgáltató ágazatok júliusi adatait bemutató adatközléseket. Júliusban a kiskereskedelem az unióban gyengén alakult: bár havi alapon az eurózónában a forgalom 0,1, az EU-ban pedig 0,2 százalékkal nőtt, az éves alapon 0,1, illetve 0,4 százalékos csökkenést jelent. Éves összevetésben a forgalom volumene legnagyobb mértékben Luxemburgban (10,3 százalék), Horvátországban (7,9 százalék) és Bulgáriában (6,8 százalék) emelkedett, míg a visszaesés Belgiumban (4,4 százalék), Észtországban (3,1 százalék), illetve Finnországban (2,1 százalék) volt a legnagyobb – sorolta Regős Gábor.
– Júniusban a szolgáltató ágazatok teljesítménye az eurózónában 0,8, míg a teljes Európai Unióban 0,9 százalékkal csökkent havi alapon. Ez éves összevetésben 1,2, illetve egyszázalékos bővülést jelentett. Az egyes szolgáltató ágazatok teljesítménye ugyanakkor különbözőképp alakult – mutatott rá Regős Gábor. – Az egy évvel korábbihoz képest a teljes uniót nézve a szállítási és raktározási szolgáltatások volumene 0,2, míg a turizmusé 0,9 százalékkal csökkent, miközben az információ-kommunikáció ágazat kibocsátása 3,8, az ingatlanügyleteké 0,1, a szakmai, műszaki és tudományos tevékenységeké 0,8, az adminisztratív tevékenységeké pedig 1,6 százalékkal emelkedett. Az egyes tagországok közül a legnagyobb növekedést a szolgáltató ágazatok Máltán (20,5 százalék), Litvániában (8,6 százalék) és Luxemburgban (6,5 százalék) érték el, miközben legnagyobb mértékben Görögországban (6,7 százalék), Romániában (6,6 százalék) és Dániában (4,9 százalék) estek vissza – sorolta.
Inflációs adatok az Egyesült Államokból
Az Egyesült Államokból a hét második felében érkeznek inflációval kapcsolatos adatok, amelyeket a monetáris politika további alakulása miatt lesz érdemes figyelni: csütörtökökön szeptemberi inflációs és reálkereseti adatok jelennek meg, míg pénteken a termelői árak alakulását ismerhetjük meg. Augusztusban az Egyesült Államok inflációja havi alapon 0,2 százalékot tett ki hasonlóan júliushoz. Az éves alapú árindex ugyanakkor 2,9 százalékról 2,5 százalékra csökkent. A maginfláció ennél némileg kedvezőtlenebbül alakult, havi alapon 0,3, míg éves alapon 3,2 százalékot tett ki.
A reál órabérek az Egyesült Államokban havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek augusztusban a júliusi 0,1 százalék után. 0,7 százalékról 1,3 százalékra gyorsult ugyanakkor az órabérek reálértékének éves alapú emelkedése, amely nem tekinthető magasnak, ez a gyorsulás sem okoz még várhatóan érdemi inflációs nyomást.
A termelői árak augusztusban havi alapon 0,2 százalékkal nőttek a júliusi stagnálás után, miközben az éves alapú drágulás 2,1 százalékról 1,7 százalékra lassult, míg a maginflációs termékkosár termelői árainak éves alapú drágulása 3,2 százalékról 3,3 százalékra gyorsult. Eközben a termékcsoport ára havi alapon 0,3 százalékkal nőtt, hasonlóan az előző hónaphoz.
