– A magyar agrárium területi termelékenysége 84 százalékkal növekedett 2010 óta, és nem álltak le a fejlesztések sem. Fejlődik a magyar állattenyésztés is, amely az agrárium kibocsátásának 38 százalékát adta – ez számít az uniós csatlakozásunk óta a legjobb eredménynek. Már nem igaz az, hogy csupán alapanyag-exportáló ország vagyunk, miután a feldolgozott termékek aránya 72 százalék fölé emelkedett – mondta Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában.
A tárcavezető a Világgazdaság tudósítása szerint szólt arról is, hogy 2021-től megháromszorozódtak a vidékfejlesztési pályázatok. Kiemelt cél, hogy a 2020-as általános mutatókhoz képest az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték másfélszeresére bővüljön 2027-re, ám ez már 2024 végére teljesülhet.
A klímaváltozás kapcsán a miniszter elmondta, idén is aszállyal kellett megküzdeni a délkelet-európai régiónak és hazánknak is.
A délkeleti megyék már év elején nem kaptak elegendő csapadékot, a július viszont egyáltalán nem hozott esőt, miközben megtöbbszöröződött a hőségnapok száma. Szeptember végére az aszálykáros területek nagysága megközelítette a 470 ezer hektárt.
A legnagyobb aszálykárt egyébként 2022-ben mérték, amikor egymillió hektár volt érintett. A miniszter szerint ezért fontosak a vízmegtartás mellett az erdőtelepítés irányába tett erőfeszítések. Az uniós forrásokkal együtt jelentős összeg jut kárenyhítésre: idén 115 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást.
A teljes cikk itt olvasható:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2024/11/nagy-istvan-gazdalkodni-magyarorszagon
