A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezúttal a hét második felében közöl fontosabb makroadatokat: csütörtökön jelennek meg a turisztikai szálláshelyek októberi adatai, míg pénteken az októberi munkaerőpiaci adatok mellett a szintén októberi ipari termelőiár-adatok és a harmadik negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi adatok látnak napvilágot.
Szeptemberben a hazai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma kismértékű, 1,1 százalékos növekedést mutatott – ismertette lapunk megkeresésre Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ezen belül eltérő folyamatokat láthattunk a belföldiek és a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák esetében: a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 4,2 százalékkal csökkent, míg a külföldieké 5,8 százalékkal emelkedett. Azaz ismét visszatért az a jelenség, hogy a belföldi háztartások töltenek el itthon egyre kevesebb vendégéjszakát, míg a külföldiek egyre többet – emelte ki.
Szeptemberben kedvezőtlen adatok érkeztek a munkaerőpiacról: a foglalkoztatottak száma egy év alatt 32 ezer fővel, míg egy hónap alatt 15 ezer fővel csökkent, amely mérséklődés elsősorban az ipar problémáira vezethető vissza. A kedvezőtlen folyamatok meglátszanak a munkanélküliségi adatokon is: a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 0,4, az egy hónappal korábbinál 0,1 százalékponttal magasabb. A munkaerőpiac feszessége tehát egyre csökken, ami kedvezőtlen hír a jövő évi béremelkedések kapcsán – jegyezte meg Regős Gábor.
Az ipari termelői árak szeptemberben éves alapon 0,9 százalékkal emelkedtek, miközben havi alapon 0,4 százalékkal csökkentek. Éves összevetésben a belföldi és az export értékesítési árak eltérően alakultak: az előbbi 0,7 százalékkal mérséklődött, míg az utóbbi 1,7 százalékkal magasabb lett. Az egyes ágazatok közül 2,2 százalékkal estek vissza az energiaipar értékesítési árai, illetve közel 20 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás árai, miközben a legnagyobb drágulás a víztermelés, kezelés, ellátás ágazatban (51,7 százalék) és a bányászatban (9,4 százalék) történt. A forint elmúlt időszakbeli gyengülése az ipari termelői árakat is felfelé tolhatja a következő hónapokban – mutatott rá a vezető közgazdász.
A második negyedévben a szolgáltatások exportja 5,5, importja 4,9 százalékkal nőtt éves alapon euróban számítva. Ezzel az egyenleg 2,9 milliárd eurót tett ki, ami az egy évvel korábbinál 188 millió euróval magasabb. A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok azért is lényegesek – hívta fel a figyelmet Regős Gábor –, mert bár az export és import volumene jóval kisebb, mint a termékeknél, de jelentős többlet szokott képződni, ami így befolyásolni tudja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.
Péntek este dönt a Moody’s hazánk hitelminősítéséről – talán ez lesz a hét legfontosabb eseménye. A Moody’s utoljára május végén döntött a magyar államadósság besorolásáról, akkor változatlanul hagyva azt Baa2 szinten stabil kilátással. A hitelminősítő akkori közleménye szerint akkor lehetne felminősítés, ha javulna az Európai Unióval való viszony, ha teljeskörűen hozzáférnénk a nekünk járó uniós forrásokhoz, ha gyorsulna a gazdasági felzárkózása, illetve ha a kormányzat költségvetési konszolidációt hajtana végre – e négy szempontból csak a legutolsó történt meg a tranzakciós illeték emelése és a beruházások elhalasztása formájában – emlékeztetett az előzményekre Regős Gábor. Hozzátette, leminősítéshez az uniós kapcsolatok további romlása, ehhez kapcsolódóan a forrásokhoz való hozzáférés további csúszása, az üzleti környezetet gyengítő szakpolitikai döntések meghozatala, illetve egy elhúzódó energiaellátási zavar vezethetne. Ez alapján tehát az várható, hogy a magyar hitelminősítés és annak stabil kilátása nem változik, vagyis továbbra is két kategóriával maradunk a befektetésre ajánlott kategória alja felett. Minimális valószínűsége van annak, hogy az adósbesorolásunk az eddigi szinten marad, de a kilátásunk stabilról negatívra romlik.
Az Eurostat adatai közül a novemberi infláció pénteken megjelenő gyorsbecslését érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Októberben az eurózóna inflációja az előző havi 1,7 százalékról két százalékra gyorsult, miközben havi alapon 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. A maginfláció 2,7 százalékon állt, míg az ide tartozó termékcsoport árai havi alapon 0,2 százalékkal lettek magasabbak. Várakozásaim szerint novemberben tovább gyorsulhatott az eurózóna inflációja a bázishatások miatt – vélekedett a vezető közgazdász.
Az Egyesült Államokból két szerdán megjelenő adatot érdemes kiemelni: a harmadik negyedéves GDP második becslését, illetve a személyes kiadások októberi inflációját. Ez utóbbi azért fontos, mert ezt a mutatót a Fed kiemelten figyeli, így befolyásolhatja, hogy decemberben lesz-e kamatcsökkentés. A harmadik negyedéves GDP az első becslés alapján az Egyesült Államokban ismét jól alakult, a recessziós félelmek most sem igazolódtak be: negyedéves alapon évesítve a gazdaság teljesítménye 2,8 százalékkal bővült az előző negyedéves 3,0 százalék után, ami éves alapon 2,7 százalékot tett ki.
A személyes kiadások árindexe szeptemberben havi alapon 0,2 százalékot tett ki az augusztusi 0,1 százalék után, míg a maginfláció kosár drágulása 0,2 százalékról 0,3 százalékra gyorsult. Az éves bázisú áremelkedés az előző havi 2,3 százalékról 2,1 százalékra csökkent, míg a maginflációs kosáré 2,7 százalékon stagnált. Azaz az Egyesült Államokban egyelőre nem látható inflációs nyomás a gazdaságban.
