Péntek este dönt a Moody’s hazánk hitelminősítéséről

A KSH a héten három adatot közöl, ugyanakkor hazánk szempontjából a Moody’s péntek esti döntése lesz a legmeghatározóbb. Novemberben tovább gyorsulhatott az eurózóna inflációja a bázishatások miatt.

Illusztráció Fotó: Andrius Zemaitis

A második negyedévben a szolgáltatások exportja 5,5, importja 4,9 százalékkal nőtt éves alapon euróban számítva. Ezzel az egyenleg 2,9 milliárd eurót tett ki, ami az egy évvel korábbinál 188 millió euróval magasabb. A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok azért is lényegesek – hívta fel a figyelmet Regős Gábor –, mert bár az export és import volumene jóval kisebb, mint a termékeknél, de jelentős többlet szokott képződni, ami így befolyásolni tudja a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

Péntek este dönt a Moody’s hazánk hitelminősítéséről – talán ez lesz a hét legfontosabb eseménye. A Moody’s utoljára május végén döntött a magyar államadósság besorolásáról, akkor változatlanul hagyva azt Baa2 szinten stabil kilátással. A hitelminősítő akkori közleménye szerint akkor lehetne felminősítés, ha javulna az Európai Unióval való viszony, ha teljeskörűen hozzáférnénk a nekünk járó uniós forrásokhoz, ha gyorsulna a gazdasági felzárkózása, illetve ha a kormányzat költségvetési konszolidációt hajtana végre – e négy szempontból csak a legutolsó történt meg a tranzakciós illeték emelése és a beruházások elhalasztása formájában – emlékeztetett az előzményekre Regős Gábor. Hozzátette, leminősítéshez az uniós kapcsolatok további romlása, ehhez kapcsolódóan a forrásokhoz való hozzáférés további csúszása, az üzleti környezetet gyengítő szakpolitikai döntések meghozatala, illetve egy elhúzódó energiaellátási zavar vezethetne. Ez alapján tehát az várható, hogy a magyar hitelminősítés és annak stabil kilátása nem változik, vagyis továbbra is két kategóriával maradunk a befektetésre ajánlott kategória alja felett. Minimális valószínűsége van annak, hogy az adósbesorolásunk az eddigi szinten marad, de a kilátásunk stabilról negatívra romlik. 

Az Eurostat adatai közül a novemberi infláció pénteken megjelenő gyorsbecslését érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Októberben az eurózóna inflációja az előző havi 1,7 százalékról két százalékra gyorsult, miközben havi alapon 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. A maginfláció 2,7 százalékon állt, míg az ide tartozó termékcsoport árai havi alapon 0,2 százalékkal lettek magasabbak. Várakozásaim szerint novemberben tovább gyorsulhatott az eurózóna inflációja a bázishatások miatt – vélekedett a vezető közgazdász.

Az Egyesült Államokból két szerdán megjelenő adatot érdemes kiemelni: a harmadik negyedéves GDP második becslését, illetve a személyes kiadások októberi inflációját. Ez utóbbi azért fontos, mert ezt a mutatót a Fed kiemelten figyeli, így befolyásolhatja, hogy decemberben lesz-e kamatcsökkentés. A harmadik negyedéves GDP az első becslés alapján az Egyesült Államokban ismét jól alakult, a recessziós félelmek most sem igazolódtak be: negyedéves alapon évesítve a gazdaság teljesítménye 2,8 százalékkal bővült az előző negyedéves 3,0 százalék után, ami éves alapon 2,7 százalékot tett ki. 

A személyes kiadások árindexe szeptemberben havi alapon 0,2 százalékot tett ki az augusztusi 0,1 százalék után, míg a maginfláció kosár drágulása 0,2 százalékról 0,3 százalékra gyorsult. Az éves bázisú áremelkedés az előző havi 2,3 százalékról 2,1 százalékra csökkent, míg a maginflációs kosáré 2,7 százalékon stagnált. Azaz az Egyesült Államokban egyelőre nem látható inflációs nyomás a gazdaságban.