Az új gazdaságpolitikai akcióterv egyik fontos pillére a megfizethető lakhatás. Egyértelműen növeli a kínálatot, lakások, bérlakások és kollégiumok építését is szolgálhatja az új, lakásfejlesztési tőkeprogram – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a program bevezetése kapcsán. A programnak köszönhetően több mint kétszázmilliárd forint állami forrás áramolhat az ingatlanpiacra. Az összeg önmagában is jelentős és az ingatlanpiaci kínálat növelését célozza, viszont amiért Balogh László szerint különösen fontos, az az, hogy a program az ingatlanpiac ciklikusságát, hullámzását igyekszik kiegyensúlyozni. A tőkealapokban az állami forrás részaránya legfeljebb hetven százalékot érhet el, emiatt valójában 280 milliárd forint körüli összegről van szó, ami megjelenik a szektorban – emelte ki a szakértő. Ha pedig ötéves időtartamot és tízszázalékos hozamot nézünk, fél évtized alatt nyolcszázmilliárd forintot mozgathat meg annak érdekében, hogy egy esztendő alatt legalább huszonötezer lakás épüljön fel.
Fotó: Béres Attila
Balogh László hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ez a szám már jövőre teljesül, mivel az előrejelzések szerint a tervezett lakások nagyjából fele készül el. Ráadául többéves projektekről van szó. Elsősorban a nagyobb fejlesztők kerülhetnek helyzetbe, és ők azok, akik mivel saját eszközparkkal és munkaerőállománnyal rendelkeznek – azaz minél több minden összpontosul egy kézben –, költséghatékonyabban tudnak építkezni. A négyzetméterárakban egyébként ma is nagy szórás van, az egyes fejlesztők eltérő üzleti modelleket alkalmaznak, van, ahol például előre gyártott elemekkel könnyítik meg az építkezést.
Ha pedig a helyszíneket és a keresletet nézzük, elmondható, hogy a program legnagyobb nyertese a főváros lehet, bár nagyobb lakhatási igény Debrecenben, Szegeden és Kecskeméten is megjelenik, hiszen az ipari központok munkaerőt igényelnek, és mivel nem mindenki vállalja az ingázást, így a lakhatási kérdést is meg kell oldani. Csak Kecskeméten ezerötszáz lakásra lesz szükség.
A megvalósuló projektek bérlakások és kollégiumok is lehetnek. Utóbbiak szintén Budapesten épülhetnek fel, a szakértő szerint azért, mert a nagy vidéki egyetemvárosokban száz főre több kollégiumi férőhely jut, mint a fővárosban. A bérlakáskínálat is inkább Budapesten bővülhet, ezeknek a fenntartási költségét a bérleti díjból gazdálkodják ki. Ha pedig túl drágán épülnek meg a lakások, az magas bérleti díjakat eredményez, illetve eladatlan ingatlanokat. Noha a megtérülést elősegítendő nem lenne kizárt egy négyzetméterár-plafon, a szakértő szerint ezt nem hatóságilag szabályozzák majd, hanem a piac „kényszeríti ki” az árkorrekciót, kétféleképpen. Ha sok az eladatlan vagy kiadatlan lakás, az adott beruházás nem térül meg, ez senkinek nem érdeke. Másrészt pedig a kormány a kínálatot kívánja bővíteni. Az újlakás jelenleg prémium, egyes esetekben luxusterméknek számít a piacon, a vevőkör szűk (az adásvételek kilencven százaléka során használt ingatlanok cserélnek gazdát – vetette közbe a szakértő), így az árazásnak is kisebb a jelentősége. Ha viszont a kínálat nagyobb, az nem csupán árversenyt, hanem szélesebb vevőkört is jelenthet, az árakat is úgy kell tehát meghatározni, hogy a lakásokat el lehessen adni – mutatott rá a szakértő.
Nem utolsó szempont az építőipar GDP-részaránya sem: ezer lakás megépítése már hatással van a bruttó hazai össztermékre, az építőanyag-gyártáson keresztül a munkahelyteremtéseken át az elkölthető jövedelmekig, ami fogyasztást generál, ami pedig áfabevételeket eredményez. Ha az ingatlanalapok konstrukciója sikeresnek bizonyul, hozzájárul a nemzetgazdasághoz is – zárta gondolatait a szakértő.
