Az inflációval megegyező mértékben, 3,2 százalékkal emelt összegű nyugdíjak érkeznek január 1-jétől, így a járandóságok értéke fennmarad az év végén elfogadott 2025-ös költségvetési terv szerint – írja a Világgazdaság.
A honatyák rögzítették azt is, hogy ezentúl minden februárban kiutalja az államkincstár a 13. havi nyugdíjakat. Így fontos az is, hogy a 13. havi nyugdíjra az lesz jogosult, aki az előző évben már legalább egy napig, illetve az adott év februárjában még nyugdíjas – hívta fel a figyelmet korábban Farkas András nyugdíjszakértő a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában. A NyugdíjGuru News bejegyzésében pedig hozzátette: a módosítás feltehetően nem szándékos mellékhatásaként azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, már nem jogosultak a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő hozzátartozójuk vagy örökösük sem kérheti annak kifizetését.
Bővül a jogosultak köre
Januártól többen lesznek jogosultak a méltányossági nyugdíjemelésre. Eddig az a nyugdíjas és egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülő kérhette a háromezer és nyolcezer forint közötti összeggel való emelést, akinek a havi járandósága nem érte el a 120 ezer forintot. Az összeghatár az év elejétől 140 ezerre emelkedik, így a szakértő szerint emiatt megugorhat majd a kérelmet benyújtók száma. A 120 ezer forintos küszöb alatt ugyanis mintegy 250 ezer ember nyugdíja van, míg a 140 ezer forintos alatt mintegy félmilliónak.
Az egyszeri segélynél változatlan a kivételes nyugdíjemelés jövedelmi korlátja: egyedülálló kérelmezőnél 120 ezer, közeli hozzátartozóval közös háztartásban élő kérelmezőnél 100 ezer forint.
Változatlan kedvezmények
Az előttünk álló évben is érvényesek a Nők 40 már ismert feltételei: a nők a negyven év jogosultsági időn belül – a legfeljebb nyolcévnyi gyermeknevelést is ide számítva – legalább 32 év keresőtevékenységgel töltött szolgálati idővel nyugdíjba mehetnek.
Az általános nyugdíjkorhatár nem változik, 65 év maradt. Vagyis 2025-ben az 1960. január 1. és december 31. között születettek érik el a nyugdíjkorhatárt.
Járulékmentes marad a nyugdíj melletti munka, tehát ha egy nyugdíjas bármilyen keresőtevékenységet folytat, azután nem kell befizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. A kereset mentes a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is, emiatt továbbra is a foglalkoztatók érdeke lesz a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.
Változatlan viszont az is, hogy nem fér meg egymás mellett a nyugdíj felvétele és a közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység. Ugyanakkor az illetmény mellett a nyugdíjat is felvehetik azok a közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is), akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak.
Az előzetes számok alapján a nyugdíjprémium kifizetése nem lesz aktuális az előttünk álló novemberben. A nyugdíjtörvény szerint ugyanis a magyar gazdaság növekedésének el kell érnie legalább 3,5 százalékot az extra összeg kiutalásához. Igaz, ettől a kormányzat eltérhet a nyugdíjasok javára, ahogyan tette 2021-ben is – emlékeztetett a nyugdíjszakértő, hozzátéve, hogy a költségvetés számol a novemberi nyugdíjprémiummal.
