A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközlései közül gazdasági szempontból a pénteken megjelenő októberi kereseti adatokat érdemes kiemelni – jelezte lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Elmondta, szeptemberben a keresetek emelkedésének üteme az augusztusi 13,1 százalékról 12,5 százalékra lassult, azaz a bérdinamikában már látszik a munkaerőpiac csökkenő feszessége. Ugyanakkor ez még mindig kiemelkedő, 9,2 százalékos reálkeresetemelkedést jelentett, figyelembe véve a hónapban három százalékot elérő inflációt. Nagy változásra a bérek dinamikáját tekintve októberben sem számítunk – tette hozzá.
Fotó: Pexels
Kedden lesz a hét egyik legfontosabb eseménye, a jegybank kamatdöntése. Nagy izgalmakra nem számítunk: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan sem lazítani, sem szigorítani nem fog monetáris politikáján, azaz marad a 6,5 százalékos alapkamat az év végére. A lazítás ellen szól a gyenge forintárfolyam, ami a jövőre nézve inflációs kockázatot jelent. Szigorítás pedig azért sem várható, mert akkor sem szigorított a jegybank, amikor a forint lejtmenetben volt, most pedig már többé-kevésbé stabil az árfolyam – és a mélypontjához képest valamivel erősebb is.
Pénteken közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás november végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Az előzetes adatok alapján a novemberi deficit kedvezően alakult, 233,8 milliárd forintot tett ki – ennél 2019 óta csak nagyobbat láttunk. Ezzel az első tizenegy havi hiány 3284,3 milliárd forintot ért el, azaz a kormányzatnak a módosított előirányzathoz képest az utolsó hónapra mintegy 1500 milliárd forintos mozgástere maradt, holott az előző három évben az utolsó havi deficit átlagosan ezermilliárd forint volt. Tekintettel azonban a vártnál kedvezőtlenebb idei növekedésre, a GDP-arányos hiánycél tartásához nem lehet elmenni az 1500 milliárd forintos falig, továbbra is fegyelmezett fiskális politikára van szükség – ismertette Regős Gábor.
Több adattal is jelentkezik a héten az Eurostat. Hétfőn jelennek meg a harmadik negyedéves adatok az üres álláshelyek és a munkaerőköltség vonatkozásában. A második negyedévben csökkent az európai munkaerőpiac feszessége: az üres álláshelyek aránya az eurózónában 2,6, az Európai Unióban pedig 2,4 százalékot tett ki, ami havi alapon 0,3, illetve 0,2, míg éves összevetésben egyaránt 0,5 százalékpontos csökkenés. Az üres álláshelyek alacsonyabb száma fékezi a vállalkozásokon lévő béremelési nyomást. Ez a munkaerőköltség adatokban a második negyedévben még csak kismértékben látszott: az eurózónában a munkaerőköltség 4,7, míg a teljes Európai Unióban 5,2 százalékkal nőtt. Ez az előző negyedévesnél mindkét esetben 0,3 százalékponttal alacsonyabb, míg az egy évvel korábbi ütemnél 0,3, illetve 0,2 százalékponttal magasabb. Ez egyébként a reálbérek 2,1, illetve 2,5 százalékos éves alapú növekedését jelenti – ismertette Regős Gábor.
Kedden az októberi termékkülkereskedelmi adatokat ismerhetjük meg. Szeptemberben az eurózóna exportja 0,6 százalékkal nőtt, míg az importja ugyanennyivel csökkent euróban számítva az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel az egyenleg az egy évvel korábbi 9,8 milliárd euróról 12,5 milliárd euróra nőtt. Hasonló folyamatok jellemezték az Európai Unió egészét is: az export 0,8 százalékkal emelkedett, míg az import 0,3 százalékkal csökkent. A többlet ezzel egy év alatt 7,3 milliárd euróról 9,6 milliárd euróra emelkedett.
Szerdán a novemberi inflációs és az októberi építőipari adatok látnak napvilágot. Az első becslés alapján az eurózóna inflációja novemberben az előző havi két százalékról 2,3 százalékra gyorsult, amiben a bázishatásoknak van szerepe, havi alapon ugyanis az árak 0,3 százalékkal csökkentek. A maginfláció 2,7 százalékon stagnált, ami havi alapon 0,6 százalékos árcsökkenést jelent. Az új becslésből megtudjuk a teljes Európai Unió inflációját, illetve hogy az Eurostat módosít-e az adatokon az első becsléshez képest. Az építőipar teljesítménye szeptemberben az eurózónában és az Európai Unió egészében is 0,1 százalékkal csökkent havi alapon, miközben éves összevetésben 1,6, illetve 2,0 százalékkal lett alacsonyabb. Az egy évvel korábbihoz képest az ágazat teljesítménye legjobban Szlovákiában (19,1 százalék), Szlovéniában (17,6 százalék) és Lengyelországban (9,0 százalék) esett vissza, miközben a legnagyobb növekedést Bulgáriában (5,2 százalék), Olaszországban (3,9 százalék) és Portugáliában (3,3 százalék) mérték.
Kamatdöntés és iránymutatás a Fed részéről
Az Egyesült Államokból két adatközlést érdemes kiemelni a héten: a harmadik negyedéves GDP csütörtökön megjelenő újabb becslését, illetve a személyes kiadások pénteken megjelenő novemberi árindexét, amelyet a Fed figyelembe vesz döntései során. Az eddigi becslések alapján az Egyesült Államok gazdasága továbbra is erős, negyedéves alapon évesítve 2,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. A személyes kiadások inflációja októberben 2,3 százalékot tett ki a szeptemberi 2,1 százalék után, ami havi alapon 0,2 százalékos drágulást jelentett, megegyezően az előző havival. A maginflációs kosár drágulás a szeptemberi 2,7 százalékról 2,8 százalékra gyorsult, ami havi alapon változatlanul 0,3 százalékos drágulást jelent.
A hét másik fontos eseménye a Fed kamatdöntése lesz szerdán. A várakozások alapján a Fed ismét csökkenti irányadó rátáját, ezúttal 25 bázisponttal a 4,25-4,5 százalékos sávba. Azonban nem csak a mostani döntés lesz izgalmas, hanem az esetleges iránymutatás is a jövőre vonatkozóan: Trump megválasztását követően a piac a korábbinál szigorúbb monetáris politikát kezdett árazni, tekintettel a várható magasabb hiányra.
Csütörtökön dönt a cseh jegybank az irányadó kamatról. A cseh jegybank novemberben 25 bázisponttal 4 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Csütörtökön várhatóan további, újabb 25 bázispontos lazítás következik be. Ezt segítheti, hogy az infláció novemberben Csehországban a vártnál alacsonyabban, 2,8 százalékon alakult.
