Három válságon és három sikeres válságkezelésen vagyunk túl – ezzel kezdte előadását a parlament gazdasági bizottságában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akinek éves meghallgatására került sor. A tárcavezető szerint a szükséges minimumot jelenti a kormány által képviselt gazdasági semlegesség, ami nélkül elérhetetlen lenne a négy és hat százalék közötti gazdasági növekedés.
Az új gazdaságpolitikai akciótervről azt mondta, hogy a belső konjunktúra helyreállítása az elsődleges cél, csak ezzel tud felelősséget vállalni a kormány a növekedésért. Ez önmagában három-négy százalékos gazdasági növekedést jelenthet.
Az infláció a múlt, legyőztük és lent is maradt – mondta az inflációról, hozzátéve, hogy ezt azonban kezelni kell. Hangsúlyozta, az infláció elsősorban külső kínálati sokkból eredt, ezért nem fogunk szembesülni vele a következő években. Azt elismerte, hogy az infláció „megette” a béreket, tehát az emberek a saját pénzükön érezték, hogy romlik az életszínvonaluk. Ez nem történhet meg újra – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy ezért hozták előre tavaly a minimálbér-emelését decemberre, ennek is köszönhető, hogy a reálbérek újra kilenc százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor jelezte, hogy ez sokáig nem fenntartható, a realitás a négy-öt százalékos reálbér-emelkedés. A minimálbér azonban még 2025-ben kilenc százalékkal emelkedik, miközben az infláció három százalékkal, ez nagyon magas reálminimálbér-emelkedést jelent a miniszter szerint.
Hangsúlyozta, vissza kell hozni az infláció által elvett vásárlóerő-csökkenést, ezen fognak jövőre is dolgozni.
A foglalkoztatottságra rátérve elmondta, hogy a kormány célja, hogy 85 százalékra hozzák fel, ami szerinte könnyű dolog, miután megteremtették a munkaalapú gazdaságot.
Leszögezte azt is, hogy a jelenleg tapasztalt, főleg a globális fogyasztás csökkenéséből adódó válság nem járt itthon a munkanélküliség emelkedésével, a vállalatok, tanulva a korábbi évekből megtartották a munkaerőt.
Higgyék el, itt a top ötbe be fogunk kerülni
– mondta az uniós foglalkoztatottságról.
Nagy Márton az ágazati termelési adatok kapcsán kiemelte, hogy idén felhúzhatja a növekedést a kiskereskedelmi forgalom alakulása, ami három százalék fölött alakulhat, így ez lehet a növekedés legfőbb támasza 2024-ben. Szerinte a fogyasztás helyreállt, ezt bizonyítja a belföldi turizmus is, amely az elmúlt hónapokban nagyon dinamikus növekedést produkált. Az emberek szerinte már a magasabb béreket költik, ami egy üdvözlendő dolog.
A külső konjunktúráról már nem tud ilyen pozitívan beszélni, szerinte a német gazdaság mély válságban van. Úgy látja, hogy az elektromos átállás a jövő, ez nem is kérdés, az viszont igen, hogy milyen gyorsan tud átállni az európai gazdaság erre. A probléma, hogy a németek rengeteg pénzt vettek ki a járműiparból, amit a migrációra költenek.
Nagy Márton szerint nem véletlen, hogy a német kormányt a német iparlobbi buktatta meg, ezért reméli, hogy a jövő évi választásokon a németek észhez térnek, és nem az ideológia vezérli őket.
Erős visszapattanás várható az építőiparban, ezt mutatja, hogy a rendelésállomány már 40 százalék pluszban van. Szerinte a lakáspiac lesz az első a logisztika mellett, ami az építőipar támasza lesz 2025-ben.
Azt gondoljuk, hogy 2028-ra elérhető az ezereurós minimálbér és egymilliós átlagkereset
– mondta a miniszter, utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az nehezebb feladat lesz. A lakáspiacra visszatérve jelezte, hogy megfizethető lakhatás biztosítása és a kkv-k támogatása a kormány célja. „Lifteket kell működtetni a kkv-k között, minden erőnkkel ezen kell dolgozni” – mondta a Demján Sándor-programról.
Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
