Fontos változás jön jövő év elejétől a magyar befektetők számára: a januárban indított tartós befektetési számlák (tbsz) idő előtti feltörése után a személyi jövedelemadón (szja) felül már szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetnie kell majd a befektetőknek – írta a Világgazdaság. A kormány bezár egy olyan kiskaput, amelyet korábban sokan használtak adóterheik csökkentésére. Akik viszont még az idén megnyitják a számlát, mentesülnek a változás következményei alól.
A tbsz-számlán tartott befektetés három éven belüli feltörése esetén 13 százalékos, három és öt év közötti felbontásakor 8 százalékos lesz a szocho mértéke, öt év után azonban továbbra is teljesen adómentesen lehet felvenni a nyereséget. A változtatásra azért volt szükség, mert a kormány szerint sokan visszaéltek a tbsz-ek eddigi konstrukciójával oly módon, hogy befektetéseiket a jogalkotó szándékával ellentétesen az ötéves határidő előtt feltörték, és mivel a tbsz-en keletkező nyereség tartós befektetésből származó jövedelemnek minősült, nem pedig kamatjövedelemnek, ezért szochót már így sem kellett fizetniük a profit után, csak szja-t.
Ezt a kiskaput a kormány jövőre bezárja, így a szochókötelezettség a jövőben az alábbiak szerint alakul. Tehát, ha a gyűjtőévet követő első három éven belül töri fel valaki a befektetését, akkor 13 százalékos szochót kell fizetnie a hozamok után. Ha pedig a gyűjtőévet követő három és öt év között, akkor 8 százalékot.
A kamatadó, azaz a személyi jövedelemadó mértéke nem változott. A három éven belüli feltörés esetén 15 százalék, három és öt év között 10 százalékos szja-t szükséges fizetni.
Az elmúlt években látványosan emelkedett a tartós befektetési számlák száma: az idei első fél évben már 357,5 ezer értékpapírszámlát tartottak nyilván a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, közel százezer számlával többet, mint két évvel ezelőtt. Az értékpapír-állomány is gyarapodott, csaknem kétezermilliárd forinttal növekedett 2022 óta.
A legutóbbi adatok szerint összesen 5367 milliárd forint van a tartós befektetési számlákon – mutattak rá nemrég a Grantis szakértői.
A kormány céljaival összhangban azonban nem kell szochót fizetni az ingatlanalap-befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem után, valamint azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek után sem, amelyek a szja-törvény alapján kamatadómentesek. Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény, valamint a tartós befektetési számlán tartott eszközök.
