A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hét kedden közli a novemberi ipari adatok második becslését, illetve a decemberi – és ezzel együtt az éves – inflációs adatokat. Az ipar teljesítménye novemberben nem alakult kedvezően, de megfelelt a várakozásoknak – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az októberi kétszázalékos havi alapú növekedést egy 1,6 százalékos korrekció követte, így az éves alapú visszaesés a nyers adatok szerint 4,2, munkanaphatástól megtisztítva pedig 2,9 százalékot tett ki. Az új becslésből megtudhatjuk az egyes iparágak teljesítményének változását, illetve érdemes lesz figyelni a rendelésállomány alakulását is.
Novemberben az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult: havi alapon 0,5, míg éves alapon 3,7 százalékot tett ki, azaz gyorsult az előző havi 3,2 százalékhoz képest. A gyorsulásban több tényezőnek is szerepe van: a bázishatás mellett hozzájárult a forint gyengülése az euróval (és különösen a dollárral) szemben, illetve a gyenge mezőgazdasági termés – sorolta Regős Gábor. Várakozásaink szerint decemberben a fenti tényezők miatt az infláció tovább gyorsulhatott és a jegybanki célsávból is kilépve 4,3 százalék körül alakulhatott. Ezzel a 2024-es év egészét tekintve az infláció 3,7 százalékot érhetett el, azaz a jegybanki célsávon belül, de a cél felett lehetett. A következő időszak inflációs számait tekintve meghatározó lesz, hogy a forint gyengülése milyen ütemben és mekkora mértékben gyűrűzik át a hazai árakba.
Szerdán közli az építőipar novemberi adatait a KSH. Októberben az építőipar teljesítménye havi alapon jelentően, 4,6 százalékkal bővült, ám éves alapon ez még mindig 0,5 százalékos visszaesést jelentett. Nem lenne meglepetés, ha a jelentős havi alapú bővülést novemberben egy korrekció követné, azaz havi alapon mérséklődne a termelés volumene.
Számít a dollár-euró árfolyam
Az Eurostat a héten több fontosabb adatot is közöl. Szerdán az ipari termelés novemberi adatai látnak napvilágot – ismertette Regős Gábor. A szeptemberi visszaesés után októberben az eurózóna ipari teljesítménye stagnált, az Európai Unióé pedig 0,3 százalékkal növekedett havi alapon, miközben éves alapon 1,2, illetve 0,8 százalékkal csökkent. Éves összevetésben a legnagyobb visszaesést a belga (7,9 százalék), a német (4,9 százalék) és az olasz (3,6 százalék) ipar szenvedte el, miközben a legnagyobb bővülés Írországban (15,2 százalék), Dániában (8,6 százalék) és Máltán (6,2 százalék) történt.