A célsáv tetején maradhatott a 2024-es infláció

A jegybanki célsávon belül, de a cél felett lehetett az éves infláció Magyarországon, míg decemberben kicsivel négy százalék felett alakulhatott. Az Eurostat a héten több fontosabb adatot is közöl, kamatdöntő ülést tart a román és a lengyel jegybank is.

Az eurózónában havi alapon még mindig jelentős a drágulás Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Csütörtökön a novemberi termék-külkereskedelem adatait ismerhetjük meg. Októberben az eurózóna exportja euróban számítva 2,1, míg importja 3,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így az egyenleg 9,4 milliárd euróról 6,8 milliárd euróra csökkent. Az energiaárak év végi emelkedése kedvezőtlen hatást gyakorol az egyenlegre, így vélhetően hasonló folyamat lesz jellemző a következő hónapokban is. A teljes Európai Unió külkereskedelmi egyenlege egy év alatt 8,4 milliárd euróról kevesebb, mint a felére, 3,9 milliárd euróra esett vissza, ami az export 0,9, illetve az import 3,0 százalékos értéknövekedéséből fakad.

Pénteken a decemberi infláció második becslése lát napvilágot. Az előzetes adatok szerint az eurózóna inflációja decemberben az előző havi 2,2 százalékról 2,4 százalékra gyorsult, megfelelve az elemzői várakozásoknak. A növekedésben a bázishatások (energiaárak csökkenésének kifutása) játszottak szerepet. Havi alapon az árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek – ebben a szolgáltatások 0,8 és az energia 0,6 százalékos havi drágulásának volt szerepe. A maginfláció az előző három hónaphoz hasonlóan 2,7 százalékot tett ki, miközben havi alapon 0,5 százalékot mutatott. Az infláció várakozásoknak megfelelő növekedése egyelőre nem kell, hogy gátat szabjon a monetáris politika lazításának – itt előbb-utóbb az euró-dollár árfolyam alakulása lehet befolyásoló tényező.

Az Egyesült Államokból a héten az árak alakulásával kapcsolatos adatok érkeznek: kedden a termelői árak, szerdán pedig az infláció és a reálbérek decemberi adatait ismerhetjük meg. Az előző hónapokban azt láthattuk, hogy az árak emelkedése bár nem gyors, de a kétszázalékos jegybanki céltól távolodik, ami óvatosságra intheti a Fedet. Ez a folyamat a termelői áraknál is látszik: éves alapú áremelkedésük 2,6 százalékról 3,0 százalékra gyorsult novemberben, miközben a havi alapú áremelkedés 0,3 százalékról 0,4 százalékra emelkedett. Az infláció novemberben 2,6 százalékról 2,7 százalékra gyorsult, miközben a maginfláció 3,3 százalékot tett ki. Nem utal ugyanakkor jelentősebb inflációs nyomásra a reálbérek alakulása: novemberben a reálbérek havi szinten nem változtak, míg az éves növekedésük 1,4 százalékról 1,3 százalékra mérséklődött.

Régiós jegybankok kamatdöntései

Szerdán és csütörtökön tartja idei első ülését a Lengyel Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Tavaly a lengyel jegybank nem változtatott az irányadó rátáján, így az továbbra is 5,75 százalék. Ez a szigorú monetáris politika is hozzájárult a zloty erősödéséhez – a lengyel fizetőeszköz 1,5 százalékkal erősödött tavaly az euróval szemben. Várhatóan a lengyel jegybank mostani ülésén még nem csökkenti a kamatokat, erre talán csak márciusban kerül sor – feltéve, hogy az addig beérkező inflációs adatok ezt alátámasztják – tette hozzá Regős Gábor.

A román jegybank szintén dönt a héten az alapkamatról – ők szerdán tartják ülésüket. Romániában az alapkamat jelenleg hazánkhoz hasonlóan 6,5 százalék, kamatcsökkentést utoljára augusztusban hajtottak végre. Tekintettel a viszonylag magas, 5,1 százalékos román inflációra és a jelentős költségvetési hiány miatt megnövekedett országkockázatra, a héten nem számítunk a román alapkamat csökkentésére.