A célsáv tetején maradhatott a 2024-es infláció

A jegybanki célsávon belül, de a cél felett lehetett az éves infláció Magyarországon, míg decemberben kicsivel négy százalék felett alakulhatott. Az Eurostat a héten több fontosabb adatot is közöl, kamatdöntő ülést tart a román és a lengyel jegybank is.

Az eurózónában havi alapon még mindig jelentős a drágulás Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hét kedden közli a novemberi ipari adatok második becslését, illetve a decemberi – és ezzel együtt az éves – inflációs adatokat. Az ipar teljesítménye novemberben nem alakult kedvezően, de megfelelt a várakozásoknak – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az októberi kétszázalékos havi alapú növekedést egy 1,6 százalékos korrekció követte, így az éves alapú visszaesés a nyers adatok szerint 4,2, munkanaphatástól megtisztítva pedig 2,9 százalékot tett ki. Az új becslésből megtudhatjuk az egyes iparágak teljesítményének változását, illetve érdemes lesz figyelni a rendelésállomány alakulását is.

Novemberben az infláció a várakozásoknak megfelelően alakult: havi alapon 0,5, míg éves alapon 3,7 százalékot tett ki, azaz gyorsult az előző havi 3,2 százalékhoz képest. A gyorsulásban több tényezőnek is szerepe van: a bázishatás mellett hozzájárult a forint gyengülése az euróval (és különösen a dollárral) szemben, illetve a gyenge mezőgazdasági termés – sorolta Regős Gábor. Várakozásaink szerint decemberben a fenti tényezők miatt az infláció tovább gyorsulhatott és a jegybanki célsávból is kilépve 4,3 százalék körül alakulhatott. Ezzel a 2024-es év egészét tekintve az infláció 3,7 százalékot érhetett el, azaz a jegybanki célsávon belül, de a cél felett lehetett. A következő időszak inflációs számait tekintve meghatározó lesz, hogy a forint gyengülése milyen ütemben és mekkora mértékben gyűrűzik át a hazai árakba.

Szerdán közli az építőipar novemberi adatait a KSH. Októberben az építőipar teljesítménye havi alapon jelentően, 4,6 százalékkal bővült, ám éves alapon ez még mindig 0,5 százalékos visszaesést jelentett. Nem lenne meglepetés, ha a jelentős havi alapú bővülést novemberben egy korrekció követné, azaz havi alapon mérséklődne a termelés volumene.

Számít a dollár-euró árfolyam

Az Eurostat a héten több fontosabb adatot is közöl. Szerdán az ipari termelés novemberi adatai látnak napvilágot – ismertette Regős Gábor. A szeptemberi visszaesés után októberben az eurózóna ipari teljesítménye stagnált, az Európai Unióé pedig 0,3 százalékkal növekedett havi alapon, miközben éves alapon 1,2, illetve 0,8 százalékkal csökkent. Éves összevetésben a legnagyobb visszaesést a belga (7,9 százalék), a német (4,9 százalék) és az olasz (3,6 százalék) ipar szenvedte el, miközben a legnagyobb bővülés Írországban (15,2 százalék), Dániában (8,6 százalék) és Máltán (6,2 százalék) történt.

Csütörtökön a novemberi termék-külkereskedelem adatait ismerhetjük meg. Októberben az eurózóna exportja euróban számítva 2,1, míg importja 3,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, így az egyenleg 9,4 milliárd euróról 6,8 milliárd euróra csökkent. Az energiaárak év végi emelkedése kedvezőtlen hatást gyakorol az egyenlegre, így vélhetően hasonló folyamat lesz jellemző a következő hónapokban is. A teljes Európai Unió külkereskedelmi egyenlege egy év alatt 8,4 milliárd euróról kevesebb, mint a felére, 3,9 milliárd euróra esett vissza, ami az export 0,9, illetve az import 3,0 százalékos értéknövekedéséből fakad.

Pénteken a decemberi infláció második becslése lát napvilágot. Az előzetes adatok szerint az eurózóna inflációja decemberben az előző havi 2,2 százalékról 2,4 százalékra gyorsult, megfelelve az elemzői várakozásoknak. A növekedésben a bázishatások (energiaárak csökkenésének kifutása) játszottak szerepet. Havi alapon az árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek – ebben a szolgáltatások 0,8 és az energia 0,6 százalékos havi drágulásának volt szerepe. A maginfláció az előző három hónaphoz hasonlóan 2,7 százalékot tett ki, miközben havi alapon 0,5 százalékot mutatott. Az infláció várakozásoknak megfelelő növekedése egyelőre nem kell, hogy gátat szabjon a monetáris politika lazításának – itt előbb-utóbb az euró-dollár árfolyam alakulása lehet befolyásoló tényező.

Az Egyesült Államokból a héten az árak alakulásával kapcsolatos adatok érkeznek: kedden a termelői árak, szerdán pedig az infláció és a reálbérek decemberi adatait ismerhetjük meg. Az előző hónapokban azt láthattuk, hogy az árak emelkedése bár nem gyors, de a kétszázalékos jegybanki céltól távolodik, ami óvatosságra intheti a Fedet. Ez a folyamat a termelői áraknál is látszik: éves alapú áremelkedésük 2,6 százalékról 3,0 százalékra gyorsult novemberben, miközben a havi alapú áremelkedés 0,3 százalékról 0,4 százalékra emelkedett. Az infláció novemberben 2,6 százalékról 2,7 százalékra gyorsult, miközben a maginfláció 3,3 százalékot tett ki. Nem utal ugyanakkor jelentősebb inflációs nyomásra a reálbérek alakulása: novemberben a reálbérek havi szinten nem változtak, míg az éves növekedésük 1,4 százalékról 1,3 százalékra mérséklődött.

Régiós jegybankok kamatdöntései

Szerdán és csütörtökön tartja idei első ülését a Lengyel Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Tavaly a lengyel jegybank nem változtatott az irányadó rátáján, így az továbbra is 5,75 százalék. Ez a szigorú monetáris politika is hozzájárult a zloty erősödéséhez – a lengyel fizetőeszköz 1,5 százalékkal erősödött tavaly az euróval szemben. Várhatóan a lengyel jegybank mostani ülésén még nem csökkenti a kamatokat, erre talán csak márciusban kerül sor – feltéve, hogy az addig beérkező inflációs adatok ezt alátámasztják – tette hozzá Regős Gábor.

A román jegybank szintén dönt a héten az alapkamatról – ők szerdán tartják ülésüket. Romániában az alapkamat jelenleg hazánkhoz hasonlóan 6,5 százalék, kamatcsökkentést utoljára augusztusban hajtottak végre. Tekintettel a viszonylag magas, 5,1 százalékos román inflációra és a jelentős költségvetési hiány miatt megnövekedett országkockázatra, a héten nem számítunk a román alapkamat csökkentésére.