Az új gazdaságpolitikai akcióterv, hasonlóan az első Orbán-kormány alatt meghirdetett Széchenyi-tervhez, ami akkor jelentős növekedést és a középosztály felemelkedését hozta el, komoly javulást eredményez a gazdaság és a társadalom szinte minden szegmensében – mondta a Világgazdaságnak Szalai Piroska, Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben kinevezett főtanácsadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Emlékeztetett: ebben az évezredben mindig az Orbán-kormányok alatt javult a középosztály helyzete Magyarországon.
Fotó: Bach Máté
– Az első ilyen célzatú program a Széchenyi-terv volt. A következő az adócsökkentések és az adókedvezmények rendszerének átalakítása. Ide tartozik a családi adókedvezmény jelentős növelése és kiterjesztése minden gyermekesre, valamint a munkahelyvédelmi akció és a munkáltatói adók csökkentése. A devizahitelesek megmentése szintén hozzájárult a középosztály anyagi romlásának megállításához, majd előrelépéséhez – emlékeztet Szalai Piroska. Jelezte: az uniós csatlakozás utáni időszakban Európában csak Magyarországon lehetett kimutatni jelentős életszínvonal-csökkenést a középosztály körében. A régiós országokban mindenhol javulást láttunk egészen a 2008-as válságig, de nálunk már előtte, 2004 és 2008 között sem lehetett előrelépést kimutatni.
Ezért is volt fontos az olyan családokat mentő intézkedések meghozatala, mint a devizahitelezés kivezetése.
Középosztály: példátlan eredményt sikerült elérni
Szalai Piroska úgy véli, hogy a magyar gazdaságtörténetben olyan gyors mértékű javulás a középosztály életkörülményeiben még nem következett be, mint a 2010-es években. Ez egyrészt köszönhető a már említett devizahitelek kivezetésének, továbbá a rezsitámogatási rendszer elindításának, valamint a munkahelyteremtés fókuszba állításának. Ez utóbbi hatására a szegénység is jelentősen csökkent. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya a korábbi harminc százak fölötti értékről húsz százalék alá esett néhány év alatt. Azaz megközelítőleg egymillió ember került ki a veszélyeztetett körből.
Az, miszerint korábban több mint 3-3,5 millió főre duzzadt az említett kockázatokkal élő csoport, azt jelentette, hogy ennyivel szűkült a középosztály. Az az eredmény, hogy ma már egymillió fővel kevesebb embert veszélyeztet a szegénység, azt is jelenti, hogy ennyivel szélesebb a középosztály.
Azt azonban hangsúlyozta a főtanácsadó, hogy a középosztály nem egységes. Szerinte érdemesebb úgy nézni, ha a társadalmat jövedelem szerint tizedekre bontjuk, s az alsó és felső két-két decilist kivesszük, akkor a fennmaradó hat decilis tekinthető középosztálynak.
– A társadalom hatvan százalékát nem szabad egységesen kezelni. Ha rájuk akarunk fókuszálni, akkor a szerteágazó, sokszor különböző, belső szegmensekre külön-külön célzott programokat érdemes irányítani. Ez az új gazdaságpolitikai akcióterv lényege is. A vállalkozókra, a fiatal pályakezdő munkásokra, a lakhatási nehézségekkel küzdőkre és a középosztály más belső csoportjaira külön-külön célzott intézkedéseket indított a kormány – magyarázta Szalai Piroska, aki szerint ezért nem egy intézkedésből áll a kormányzati program.
