Továbbra is szenvednek a régió gazdaságai, s noha eltelt öt év a koronavírus-válság óta, nagyon úgy fest, hogy a megváltozott környezetben sem a gazdasági növekedést, sem a költségvetéseket nem sikerül rendbe tenni. A visegrádi országok, valamint az osztrák és a román kormány egyszerre próbálják meg a lehetetlent: leszorítani a méretesre duzzadt hiányt és életet lehelni a gazdaságba – írta elemzésében a Világgazdaság.
A költségvetési problémák vezettek az osztrák belpolitikai válság kirobbanásához is. Szombat este jelentette be lemondását Karl Nehammer osztrák kancellár, miután többórás tárgyalást folytatott az SPÖ-vel, ám az álláspontok nem közeledtek. Ezzel pedig végérvényesen eldőlt: nem lesz hárompárti, centrista kormánykoalíció Ausztria élén.
A magyar helyzet annyival jobb a régióban, hogy költségvetési oldalról egyre kevesebb akadálya lesz a növekedés beindításának, persze így is fel van adva a lecke a kormánynak. A külső kereslet gyengesége, a német gazdaság gondjai és a fogyasztás elhúzódó helyreállása 2024-ben végig rányomta a bélyegét a kilátásokra, ezért előbb 2,5 százalékra, majd 1,5 százalékra, végül 0,8 százalékra húzta le a növekedési prognózisát.
Most az a várakozás, hogy 2025-ben a felpörgő, 3,4 százalékos növekedés mellett 3,7 százalékra tudja leszorítani a hiányt a kabinet.
A legfelelősebb gazdálkodást szinte hagyományosan Csehország folytatja, ahol mind a fiskális, mind a monetáris politika általában szigorúbb, mint a régió más országaiban. Talán ennek tudható be, hogy a prágai kormány a régióban elsőként hajtott végre megszorításokat. „Ha nem tudunk a fékre lépni, a helyzet évekre elszabadul, és a következményeket a gyermekeink érzik meg” – indokolta Petr Fiala a jóléti kiadások visszavágását még 2023 májusában. A 2024-es büdzsé hiányát ennek megfelelően a GDP 2,2 százalékára tervezték, ezt később az őszi árvízhelyzet kezelése miatt módosították 2,8 százalékra.
Ami a 2025-ös büdzsét illeti, 2,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 2,1 százalékos hiánycéllal fogadták el a képviselők, nagy kérdés azonban, hogy a Fiala-kormány mennyire engedi el a gyeplőt. Idén választások lesznek Csehországban.
A másik véglet Románia, amelyet gyakran illetnek a hazai sajtóban bezzegország jelzővel, ami az elmúlt évtized növekedési adatai alapján még csak-csak megállná a helyét, ám minden más téren kevésbé. A tavalyi választási szuperév miatt brutálisan elszaladt a költségvetési hiány, mindezt úgy, hogy közben a növekedés lefulladni látszik: az első fél évben mindössze 0,7 százalékkal bővült a GDP, így a koronavírus -járvány évét leszámítva 2013 után tavaly produkálhatta a legrosszabb évét a román gazdaság. Cserébe az infláció az egész EU-ban ott a legmagasabb.
Egész Európa és a közép-európai térség legdinamikusabb gazdaságán mintha semmi nem tudna kifogni, tavaly is 3 százalék fölött volt a GDP-növekedés. Ennek ellenére Varsó nem sieti el a hiány lefaragását, a tavalyi 5 százalék fölötti után 5,5 százalékos hiánycéllal tervezte meg az idei költségvetését, jócskán túllépve a maastrichti kritériumot.
Ebben pedig egy fontos elem játszhat szerepet: a fegyverkezés.
Régóta puskaporos hordó a szlovák közélet, amelyben a gazdasági problémák legalább annyira estek latba, mint a Robert Fico elleni merénylet. Ódor Lajos magyar származású exkormányfő már 2023-ban, rövid miniszterelnöksége után figyelmeztetett, hogy súlyos problémák lesznek Szlovákiában, ha nem lép időben az újonnan felálló kabinet. A tavalyi deficitet a GDP 5,8 százalékára lőtték be Ficóék, amit idén 4,7 százalékra csökkentenének az ország decemberben elfogadott költségvetése alapján, de ehhez olyan intézkedésekre is szükség volt, ami a lakosságot is érzékenyen érinti, így például a 2,7 milliárd eurós megszorítócsomag.
Borítókép: Illusztráció, magyar költségvetési törvény (Fotó: Lehoczki Balázs)
