Napokon belül töredékére csökken az inflációkövető állampapírok kamata, a következő egy évre várható 4-5 százalék körüli hozamok tudatában pedig most sokan dönthetnek úgy, hogy a kamatot vagy a tőkét a továbbiakban máshol, például az ingatlanpiacon fektetik be.
Elkezdődött tehát a visszaszámlálás, mondhatni napokon belül kiderül, hogy mihez kezdenek a pénzükkel azok, akiknek annyi megtakarításuk van állampapírban, amiből akár lakást is tudnak vásárolni önerőből vagy hitellel kiegészítve – írja a Világgazdaság.
Mire költenek az állampapír-tulajdonosok?
Az első „állampapíros” vevők tavaly év végén megérkeztek az újlakás-piacra, ők már a szerződéskötési folyamatot is elindították, tudatosan készültek arra, hogy amikor az inflációkövető állampapír éves fordulója van, a kamatot vagy a kamatot és a tőkét is ingatlanba fektetik– tájékoztatta a Világgazdaságot Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint az állampapírpiacról érkező vevők elsősorban az induló projektek iránt érdeklődnek. De van érdeklődés a kész, gyorsan birtokba vehető és hasznosítható lakások iránt is.
Kétféle felhasználási mód van:
- az induló projektben az előértékesítési időszakban kedvező áron lehet vásárolni, 10-20 százalék befizetésével,
- a fennmaradó vételárrészt pedig átadáskor, azaz 2-2,5 év múlva kell csak kifizetni.
- Átadás előtt álló vagy már átadott új építésű lakást azonnal, a teljes vételár megfizetésével is lehet venni.
Budapesten évek óta 6-8 ezer szabad, megvásárolható új lakás van, jelenleg 1,64 millió forintos átlagos négyzetméteráron.
Mire elég 25 millió forint?
Akinek például 25 millió forintja van állampapírban, akár két 80 milliós lakásra is tud szerződni. Érdemes körülnézni a piacon, hiszen nem mindegy, hogy az induló projekteknél a vételár hány százalékát kell megfizetni szerződéskötéskor. A 10 százaléknyi vételár foglalónak, a 20 százalék fele foglalónak, fele vételárrészletnek minősül.
Aki úgymond tervezőasztalról vásárol, annak a fennmaradó vételár vagy vételárrészlet előteremtésére általában 2-2,5 éve van, az új lakások építése jellemzően ennyi időt vesz igénybe.
Szerződéskötéskor lehetőség van vevőkijelölési jog rögzítésére, vagyis arra, hogy a most szerződő vevő később, ha nem tudja vagy nem akarja ő megvásárolni az ingatlant, átengedhesse a lehetőséget másnak. Ezt a lehetőséget azonban korlátozottan engedik a fejlesztők, hiszen saját konkurenciájukat teremthetik meg ezzel akkor, amikor átadás előtt a maradék lakásokat is piacra teszik az akkori, várhatóan számottevően magasabb árfolyamon. Az IFK alelnöke elmondta:
A resale-t, avagy viszonteladást a fejlesztő ki is zárhatja, de arra is van példa, hogy például 5 százalékos díjért engedi.
Így az eredeti vevő és a beruházó meg tudja osztani az ingatlan értéknövekményéből származó profitot.
A lakások felértékelődése folyamatos, így aki most szerződik, nem sokat kockáztat, különösen akkor nem, ha lehetősége van adott esetben másnak átadni a vásárlás jogát.
Fontos, hogy a hitelből vásárolni tervezők nem a jelenlegi, hanem a fennmaradó vételárrészlet megfizetésének időpontjában érvényes kamatfeltételekkel tudnak kölcsönt igényelni, ezt nem lehet most fixálni, csak a lakások vételárát.
Kiss Gábor szerint azonban a kilátások biztatók, minden gazdasági előrejelzés szerint közép- és hosszú távon csökkenni fognak a kamatok. A majdani hitelfeltételekre negyedévvel a fizetési kötelezettség életbelépése előtt tud a banktól ajánlatot kérni a vevő – mondta a szakember.
