Az energiaigények növekedésének jele, hogy minden évben megdőlnek az előző rendszerterhelési csúcsok, van úgy, hogy éven belül többször is. Január 15-én már fél 12 körül látható volt, hogy új rekord születik, január 20-án 12 óra 15 perc körül pedig az addigi 7503 MW-os csúcs (január 15) is megdőlt, az új rekord 7663 MW – ismertette lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.
Nem meglepő módon az új csúcs 7663 MW értékéből az import mintegy 2816 MW-ra adódott (Paks II Atomerőmű teljesítménye csak 2400 MW lesz). Csak hogy lássuk az import összetételét, a január 15-i csúcs esetében a legtöbb import Szlovákia (1456 MW), illetve Ausztria (920 MW) felől érkezett, miközben Magyarországról 520 MW export irányult Romániába.
Az adott időszakban a hatalmas import mellett a stabil áramtermelést a hazai alaperőművek biztosították: a Paksi Atomerőmű teljesítménye 2051, a gázerőműveké pedig 1948 MW volt, a szén 250 MW-ot biztosított, tehát az import, az atom, a gáz és a szén biztosította az új csúcs idején a szükséglet 92,3 százalékát. A szakértő rámutatott, téli rendszerterhelési csúcsról lévén szó, a 4095 MW ipari naperőművi kapacitásból a mért adatok alapján csak 222 MW állt rendelkezésre, összevetésül a január 15-i csúcs idején pedig 368 MW. A szélerőművek esetében a beépített 325 MW-ból pedig csak 13 MW állt a villamosenergia-termelés szolgálatában.
Látható, hogy időjárásfüggő megújulókkal nem lehet valós ellátásbiztonságot garantálni.
Hárfás Zsolt hozzátette, a Mavir adatbázisában már a saját célra termelő ipari naperőművek, illetve a háztartási méretű erőművek esetében is található becsült adat. Mindez azt jelenti, hogy a tényleges fogyasztás még nagyobb is lehetett mindkét csúcsértéknél, hiszen ezek a naperőművek 781 MW beépített összteljesítményűek, a háztartási méretűek esetében pedig a 2675 MW-ból ugyancsak töredéknyi állhatott rendelkezésre.
Az új rendszerterhelési csúcs is jelzi, hogy az alaperőművekre (atom, gáz) feltétlenül szükség van, mert az időjárásfüggő megújulókkal valós ellátásbiztonságot nem lehet garantálni.
A villamosenergia-igény a 2030-as évekre jelentősen növekedni fog, miközben régi erőművek esnek ki a termelésből, az import lehetősége egyes időszakokban korlátozott lesz és akár meg is szűnhet. Éppen ezért ellátásbiztonsági, sőt nemzetbiztonsági kérdés, hogy az importot a következő években minimalizálja vagy megszüntesse Magyarország.
A szakértő többször beszélt arról, éppen ezért van szükség Paks II mihamarabbi rendszerbe állására, a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, az időjárásfüggő megújulók úgymond kiszabályozására új gázerőművek és szivattyús-tározós erőművek építésére, valamint a naperőművek reális alapokon nyugvó további fejlesztésére. Sőt más erőművi beruházások megvalósulására is.
Érdemes kiemelni, hogy Szlovákiában és Ausztriában a hidegebb időjárás miatt – a magyarországi új csúcs idején – szintén az átlaghoz képest kimagasló volt a rendszerterhelés.
Az atomerőmű-ellenes osztrákoknál a nap- és szélerőművi kapacitásoknak szintén csak a töredéke állt rendelkezésre, ezért kénytelenek voltak a gázerőművi kapacitásaikat egész nap 2500–3100 MW-os teljesítményszinten üzemeltetni, illetve a szivattyús-tározós erőművek által termelt villamos energiára is égető szükség volt.
Románia ugyancsak hatalmas igényekkel szembesült ezen a napon, miközben a fogyasztás kielégítéséhez feltétlenül szükség volt mintegy 2000-2500 MW importra – Magyarország felől – is, miközben elengedhetetlen volt a romániai gáz- és szénerőművek felpörgetése is.
Borítókép: Illusztráció, Paksi Atomerőmű (Fotó: AFP/Jánossy Gergely)
