A szakértő többször beszélt arról, éppen ezért van szükség Paks II mihamarabbi rendszerbe állására, a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, az időjárásfüggő megújulók úgymond kiszabályozására új gázerőművek és szivattyús-tározós erőművek építésére, valamint a naperőművek reális alapokon nyugvó további fejlesztésére. Sőt más erőművi beruházások megvalósulására is.
Érdemes kiemelni, hogy Szlovákiában és Ausztriában a hidegebb időjárás miatt – a magyarországi új csúcs idején – szintén az átlaghoz képest kimagasló volt a rendszerterhelés.
Az atomerőmű-ellenes osztrákoknál a nap- és szélerőművi kapacitásoknak szintén csak a töredéke állt rendelkezésre, ezért kénytelenek voltak a gázerőművi kapacitásaikat egész nap 2500–3100 MW-os teljesítményszinten üzemeltetni, illetve a szivattyús-tározós erőművek által termelt villamos energiára is égető szükség volt.
Románia ugyancsak hatalmas igényekkel szembesült ezen a napon, miközben a fogyasztás kielégítéséhez feltétlenül szükség volt mintegy 2000-2500 MW importra – Magyarország felől – is, miközben elengedhetetlen volt a romániai gáz- és szénerőművek felpörgetése is.
Borítókép: Illusztráció, Paksi Atomerőmű (Fotó: AFP/Jánossy Gergely)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!