A hét statisztikai adatközlésekben viszonylag szegény lesz, így a piaci folyamatokat alapvetően az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos hírek és az amerikai vámokkal kapcsolatos esetleges bejelentések határozhatják meg – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kifejtette, a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödésében már szerepet játszott az, hogy a piac egyre inkább elkezdte árazni az orosz–ukrán háború lezárását.
A KSH e heti adatközlései közül a csütörtökön megjelenő lakásépítési adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint, azaz ekkor tudhatjuk meg, hogy 2024-ben összesen hány lakás épült hazánkban. Az első három negyedév adatai alapján az adat várhatóan nem lesz kedvező, hiszen az első kilenc hónapban a tavalyinál 19 százalékkal kevesebb, mindössze 8709 új lakás készült el. A növekedés jelei nem látszanak a kiadott engedélyek számában sem, hiszen itt 2,3 százalékos visszaesés tapasztalható, a fővárosban bekövetkező csökkenés eredményeként.
Az MNB szerdán közli az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatait, amelyből például megtudhatjuk a GDP-arányos államadósság év végi értékét. Az előzetes bejelentések alapján a GDP-arányos államadósság az előző év végi 73,4 százalékhoz képest növekedett, ami a vártnál gyengébb gazdasági teljesítménnyel, illetve a magasabb hiánnyal magyarázható.
Az Eurostat a héten két decemberi adatot közöl. Hétfőn a termék-külkereskedelmi, míg csütörtökön az építőipari adatokat – emelte ki Regős Gábor. Novemberben az eurózóna exportja 1,6, míg importja egy százalékkal csökkent éves összevetésben euróban számítva. Így az egyenleg az egy évvel korábbi 18,2 milliárd euróról 16,4 milliárd euróra mérséklődött. Az export értéke az Európai Unió egészében is mérséklődött, 1,2 százalékkal, azonban itt az import alig változott. Ezzel a külkereskedelmi többlet itt is mérséklődött, 17,2 milliárd euróról 14,3 milliárd euróra – sorolta a vezető közgazdász.
Az építőipar termelése novemberben havi alapon 1,2 százalékkal nőtt az eurózónában és 1,3 százalékkal az Európai Unióban. Ez éves összevetésben 1,4, illetve 0,9 százalékos bővülést jelent. Az egyes tagországokban ugyanakkor nagyon eltérően alakult a termelés volumene: a legnagyobb növekedés Spanyolországot (9,8 százalék), Bulgáriát (8,6 százalék) és Belgiumot (4,2 százalék) jellemezte, miközben az ágazat teljesítménye legnagyobb mértékben Romániában (9,5 százalék), Lengyelországban (5,4 százalék) és Szlovéniában (4,2 százalék) esett vissza.
A héten sem a régiós jegybankok, sem az EKB vagy a Fed nem tart kamatdöntő ülést, így a monetáris kondíciók változására nem számítunk.
