Európa-szerte emelkedett a munkanélküliség, tavaly decemberben a magyar munkanélküliségi ráta az EU-27 országon belül a 8. legalacsonyabb volt. További pozitívumnak nevezték az elemzők, hogy az előrejelzések szerint 2025-ben a tavalyi évhez képest mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, párhuzamosan a gazdaság várt erősödésével. Közép- és hosszú távon korlátozó tényező lehet a munkaerőhiány, azon belül is egyre súlyosabb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése.
Magyarországon jelentősebb munkaerő-tartalékkal az észak-keleti és a dél-nyugati régióink rendelkeznek, míg a munkaerő-kereslet elsősorban a gazdaságilag fejlettebb északi-nyugati és a középső országrészben jelentős.
Az új nagyberuházások is húzzák a gazdaságot
Bizakodásra adhat okot, hogy a keleti és déli országrészeket a nagyberuházások is kezdik felfedezni. Idén elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon, ilyen például a
- CATL,
- BMW,
- és a BYD.
Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.
Idén lassabb, de közel tízszázalékos emelkedés várható a bérekben
A bérnövekedés tekintetében, 2025 elején a minimálbér kilenc százalékkal, a garantált bérminimum hét százalékkal emelkedett, amely a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz. Ugyanakkor a tavalyi rekordmagas – 13 százalék körüli – béremeléshez képest lassulhat annak dinamikája 2025-ben. A gazdaságkutató közgazdászai szerint
a bruttó bérek 8-9 százalék között emelkedhetnek idén országos átlagban, míg a reálbérek értéke 4-5 százalék körüli emelkedést mutathat Magyarországon.
Régiós szinten sem állunk már rosszul
Tavaly két kiugró hónaptól eltekintve négy százalék alatt maradt az inflációs mutató, és összességében tavaly az előző évhez képest átlagosan 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Emlékeztettek, hogy ez az adat 2023-ban 17,6 százalék volt.
Az Európai Unió szintjén és a régiós országok között is a középmezőny elején helyezkedik el a hazai infláció,
2024 novemberében Romániában (5,4 százalék), Belgiumban (4,8 százalék) és Horvátországban (4 százalék) is magasabb volt az árak emelkedésének üteme a magyarnál, ami abban a hónapban 3,9 százalék volt. Idén a várakozások szerint az idei első negyedév végére várhatóan visszatér négy százalék alá a hazai áremelkedési ütem, majd ezt követően 3-4 százalék között ingadozhat. Ősztől ismét négy százalék körüli szintekre emelkedhet a mutató.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!