A tavalyi év negyedik negyedévében 0,5 százalékkal nőtt a magyar GDP negyedéves alapon. Ezzel véget ért a technikai recesszió Magyarországon – számolt be legújabb kutatásáról kedden az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amelyben hazánk idei gazdasági kilátásait vizsgálták. A növekedés fő húzószektora a szolgáltatóipar volt, amely a lakossági fogyasztás és turizmus erősödésére utal.
Az erre az évre vonatkozó GDP-előrejelzések 1,8 százalék és 3,4 százalék között mozognak éves alapon, vagyis dinamikusabb gazdasági bővülés várható idén a tavalyihoz képest – vélik a gazdaságkutató alapítvány elemzői. Az erőteljesebb gazdasági növekedést ebben az évben az alábbi tényezők határozhatják meg:
- A reálbér-növekedés hatására a fogyasztás bővül, a hitelezés helyreáll, a beruházási aktivitás növekszik.
- A lakossági állampapír-kifizetések is hozzájárultak a fogyasztás erősödéséhez.
- A belső keresletet élénkíti a munkáshitel, a családi adókedvezmény és a Demján Sándor Program is.
- Tovább nő a munkaerőpiaci aktivitás.
- Az ipari teljesítmény 2025 második felében bővülhet, ahogyan megkezdik a termelést az újonnan települt gépjármű és akkumulátorgyártó vállalatok. Németország ipari termelése 2025 közepére növekedhet, amely keresleti oldalról a hazai folyamatokat is ösztönzi.
- Az építőipar is támogathatja a növekedést.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy mi történik, ha adott esetben elhúzódik a német kormány megalakulása és ez hatással lesz az ország gazdaságára, az Oeconomus elemzői elmondták:
erre fel van készülve az ország, többek között ezért is szerepelnek fontos gazdaságösztönző elemek a 2025-ös költségvetésben.
Ilyen például a Vidéki otthonfelújítási program, a garantált bérminimum és családi adókedvezmény ötvenszázalékos növelése, valamint az 500-1200 milliárd forint közötti munkáshitel és a Demján Sándor program 1410 milliárd forintja.
Munkaerőpiac: jól állunk az unión belül
A magyar munkaerőpiac továbbra is erős, azonban az Európa-szerte jellemző munkanélküliséget növelő tendenciák idehaza is megjelentek. Ennek egyik oka, hogy az inaktívak csoportjából egyre többen keresnek állást, hiszen a gyengébb gazdasági teljesítmény ugyan késéssel, de a munkaerőpiacon is éreztette hatását.
Európa-szerte emelkedett a munkanélküliség, tavaly decemberben a magyar munkanélküliségi ráta az EU-27 országon belül a 8. legalacsonyabb volt. További pozitívumnak nevezték az elemzők, hogy az előrejelzések szerint 2025-ben a tavalyi évhez képest mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, párhuzamosan a gazdaság várt erősödésével. Közép- és hosszú távon korlátozó tényező lehet a munkaerőhiány, azon belül is egyre súlyosabb problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése.
Magyarországon jelentősebb munkaerő-tartalékkal az észak-keleti és a dél-nyugati régióink rendelkeznek, míg a munkaerő-kereslet elsősorban a gazdaságilag fejlettebb északi-nyugati és a középső országrészben jelentős.
Az új nagyberuházások is húzzák a gazdaságot
Bizakodásra adhat okot, hogy a keleti és déli országrészeket a nagyberuházások is kezdik felfedezni. Idén elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon, ilyen például a
- CATL,
- BMW,
- és a BYD.
Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.
Idén lassabb, de közel tízszázalékos emelkedés várható a bérekben
A bérnövekedés tekintetében, 2025 elején a minimálbér kilenc százalékkal, a garantált bérminimum hét százalékkal emelkedett, amely a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz. Ugyanakkor a tavalyi rekordmagas – 13 százalék körüli – béremeléshez képest lassulhat annak dinamikája 2025-ben. A gazdaságkutató közgazdászai szerint
a bruttó bérek 8-9 százalék között emelkedhetnek idén országos átlagban, míg a reálbérek értéke 4-5 százalék körüli emelkedést mutathat Magyarországon.
Régiós szinten sem állunk már rosszul
Tavaly két kiugró hónaptól eltekintve négy százalék alatt maradt az inflációs mutató, és összességében tavaly az előző évhez képest átlagosan 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Emlékeztettek, hogy ez az adat 2023-ban 17,6 százalék volt.
Az Európai Unió szintjén és a régiós országok között is a középmezőny elején helyezkedik el a hazai infláció,
2024 novemberében Romániában (5,4 százalék), Belgiumban (4,8 százalék) és Horvátországban (4 százalék) is magasabb volt az árak emelkedésének üteme a magyarnál, ami abban a hónapban 3,9 százalék volt. Idén a várakozások szerint az idei első negyedév végére várhatóan visszatér négy százalék alá a hazai áremelkedési ütem, majd ezt követően 3-4 százalék között ingadozhat. Ősztől ismét négy százalék körüli szintekre emelkedhet a mutató.
