Látszik a reálkeresetek tavalyi emelkedése

A Központi Statisztikai Hivatal a héten három adatot közöl, a kiskereskedelmi adatokból már kitűnhet a reálkeresetek tavalyi emelkedésének hatása. Az Eurostat is több fontos adatot közöl a héten, és kamatdöntő ülést tart a lengyel és a cseh jegybank is.

Az eurózónában havi alapon még mindig jelentős a drágulás Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Hétfőn a külkereskedelmi termékforgalom decemberi adatának első becslését közli a Központi Statisztikai Hivatal. Novemberben az export volumene 3,8 százalékkal csökkent, míg az importé 2,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ez az egyenleg jelentős, 639 millió eurós romlását jelenti, ami így már csak 819 millió eurót tett ki. Szezonális hatások (nagyobb fogyasztás, ipari leállások a téli szünetben) miatt decemberben az egyenleg vélhetően még alacsonyabb lesz – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A reálkeresetek tavalyi emelkedésének hatása látszik a kiskereskedelmi forgalmon
Fotó: Teknős Miklós

Csütörtökön az ipar és a kiskereskedelem decemberi adatait ismerhetjük meg. Az ipar termelése novemberben havi alapon 1,6 százalékkal csökkent, azaz az októberi erősödés csak átmeneti volt, az ágazat továbbra is szenved. Ez éves alapon a nyers adatok szerint 4,2, a kiigazított adatok szerint 2,9 százalékos mérséklődést jelentett. A decemberi adatot nagyban meghatározza majd az év végi leállások hossza – az alacsony külső kereslet miatt nem zárható ki, hogy ezek a szokásosnál némileg hosszabbak voltak – sorolta Regős Gábor.

Rámutatott, a kiskereskedelmi forgalom novemberben kedvezően alakult: havi alapon 0,6, míg éves alapon 4,1 százalékkal emelkedett – azaz a reálkeresetek tavalyi emelkedésének hatása látszik az adatokon. A decemberi forgalom a karácsony előtti vásárlások miatt különösen is fontos – ugyanakkor a kormányzat decemberre gyenge adatot harangozott be, a külföldi utazások nagy számával indokolva azt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e heti adatközlései közül kettőt érdemes kiemelni: a háztartási és vállalati kamatlábak hétfőn megjelenő decemberi adatait, illetve a nemzetközi tartalékok január végi szintjének pénteken megjelenő adatát. Novemberben a kamatlábak alakulása nem mutatott egységes képet. A háztartások lakáscélú hiteleinek hitelköltség mutatója 9 bázisponttal 7,04 százalékra, a személyi hiteleké 33 bázisponttal 16,68 százalékra csökkent. Minimális, nyolc bázispontos növekedés történt a betéti kamatoknál 4,60 százalékra. A nem pénzügyi vállalatok egymillió euró értékűnél kisebb hiteleinek 74 bázisponttal 8,10 százalékra csökkent, miközben betéti kamataik 5,52 százalékon stagnáltak.

A devizatartalék szintje az év végén némileg csökkent, az előző havi 46,3 milliárd euróról 44,6 milliárd euróra, ám ez még mindig meghaladja az egy évvel korábbi 41,4 milliárd eurót.

Az Eurostat is több fontos adatot közöl a héten – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Hétfőn jelenik meg a januári inflációs adatok gyorsbecslése. Decemberben az infláció az eurózónában 2,4 százalékot tett ki az előző havi 2,2 százalék után – ebben a növekedésben a bázishatások is szerepet játszottak. A havi alapú drágulás 0,4 százalékot ért el. A maginfláció a teljes inflációnál magasabban, 2,7 százalékon alakult, ami megegyezik az előző havi adattal. Ezen termékcsoport drágulása egy hónap alatt fél százalékot tett ki. A mostani inflációs adat az EKB további kamatpolitikája miatt lehet fontos – mutatott rá.

Szerdán a decemberi ipari termelői árak válnak ismertté. Az ipari termelői árak novemberben növekedésnek indultak: a havi alapú árindex az eurózónában az előző havi 0,4 százalékról 1,6 százalékra gyorsult, míg az Európai Unióban 0,4 százalékról 1,7 százalékra emelkedett. A drágulásban az euró gyengülése mellett az energiaárak növekedése játszhatott szerepet. Ez ugyanakkor még éves alapon nem jelentett gondot, hiszen még így is csökkentek a termelői árak 1,2, illetve 1,1 százalékkal – bár az is igaz, hogy ez a mérték elmarad a novemberi 3,3 és 3,1 százaléktól.

Csütörtökön a decemberi kiskereskedelmi adatokról ad számot a Hivatal. Novemberben a kiskereskedelmi forgalom 0,1 százalékkal bővült az eurózónában, illetve 0,2  százalékkal az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy az éves alapú bővülés mindkét területen lassult: 2,1 százalékról 1,2 százalékra, illetve 2,2 százalékról 1,5 százalékra. A legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom Luxemburgban (15,3 százalék), Litvániában (7,2 százalék) és Bulgáriában (6,8 százalék) bővült, miközben a legnagyobb visszaesés Belgiumban (5,4 százalék), Finnországban (2,7 százalék) és Észtországban (0,2 százalék) történt.

Pénteken a szolgáltató ágazatok novemberi teljesítményéről tájékoztat az Eurostat. Októberben a szolgáltató ágazatok teljesítménye havi alapon 0,3 százalékkal nőtt az eurózónában és 0,5 százalékkal az Európai Unióban. Az éves alapú bővülés 1,7, illetve 1,5 százalékot tett ki, azaz a szolgáltató ágazatok vélhetően a negyedik negyedévben is felfelé húzták a GDP-t. Ezen belül is kiemelkedik az információ, kommunikáció ágazat teljesítménybővülése, miközben a szállítás, raktározás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye alig bővült.

A Fednek a teljes foglalkoztatás elérése is cél

Az amerikai adatközlések közül a pénteken megjelenő januári munkaerőpiaci adatokat érdemes kiemelni. Ne feledjük: a Fednek nemcsak inflációs célja van, hanem a teljes foglalkoztatás elérése is a feladatai közé tartozik – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Az előző két hónapban a munkaerőpiaci adatok kedvezően alakultak: az új nem-mezőgazdasági álláshelyek száma 212 ezret és 256 ezret tett ki – ez kétszázezer fő felett számít jónak. A munkanélküliségi ráta decemberben 4,1 százalék volt – ez az előző havinál 0,1 százalékponttal kisebb, azonban az egy évvel korábbinál 0,3 százalékponttal nagyobb.

Régiós kamatdöntések

Kedden és szerdán tartja soron következő kamatdöntő ülését a lengyel jegybank. Lengyelországban az alapkamat sem tavaly, sem az idei első ülésen nem változott, továbbra is 5,75 százalék. A jegybank kommunikációja, illetve a 4,7 százalékos decemberi infláció alapján erre most sem számítunk – ez pedig korlátot jelent a magyar monetáris politika szempontjából is.

A cseh jegybank is dönt a héten az irányadó kamatokról – ők csütörtökön. Decemberben a cseh jegybank 4 százalékon tartotta irányadó rátáját – miután az azt megelőző 8 ülésen mindig vágott a kamatokon. A vártnál kisebb decemberi infláció hatására a piac 25 bázispontos kamatcsökkentést vár az e heti ülésre, ugyanakkor a jegybank mozgástere korlátozott, a várakozások szerint idén 2 kamatvágás várható Csehországban. A jegybanki vezetők korábbi nyilatkozatai azonban adnak esélyt a kamatszint tartására is.