Nyugdíjemelési rendszer: fontos, hogy hosszú távon ne csökkenjen az ellátás vásárlóértéke

Az átlagnyugdíj összege 15 év alatt százezerről csaknem másfélszeresére emelkedett, és a kormány elkötelezett a nyugdíjak vásárlóértékének növelése mellett – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón. Annak érdekében, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke minél inkább megmaradjon, akadnak, akik a megbízhatóbbnak nevezett svájci indexálás bevezetését javasolják. A szakértő szerint azonban létezik egy sokkal megbízhatóbb nyugdíjemelési rendszer.

Ilusztráció Fotó: Havran Zoltán

Számtalan kritika éri a hosszú évek óta használt, jelenlegi, inflációkövető nyugdíjemelést, amely helyett többen az úgynevezett svájci indexálást javasolják. Az ideálisnak tartott nyugdíjemelési rendszer korábban egy ideig működött már itthon. Egy szakértőt kérdeztünk arról, melyiknek mi az előnye, a hátránya, és mi lenne az ideális megoldás.

A kormány elkötelezett a nyugdíjak vásárlóerejének növelése mellett, ami jó hír a nyugdíjemelési rendszer jövőjét illetően 
Fotó: Katona Vanda

Másfélszeres nyugdíjemelkedés 15 év alatt 

Az e heti kormányinfón is szó volt a nyugdíjrendszer kérdéséről. A Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, a kormány elkötelezett a nyugdíjak vásárlóerejének növelése mellett, és törekszik arra, hogy reálértéken értékálló, növekvő nyugdíjakat folyósítsanak a nyugdíjasoknak.

Az elmúlt 15 év komoly eredményének nevezte, hogy 

az átlagnyugdíj összege, amely százezer forint alatt volt, amikor a Fidesz-kormány hivatalba lépett, mostanra 242 ezer forintra emelkedett. 

Az időseket érintő juttatás fontos részének nevezte a 13. havi nyugdíjat, amelyet jövő héten szerdán utalnak majd el a bankszámlákra, és amely az idei évben 550 milliárd forintot jelent a költségvetés terhére. Gulyás Gergely szerint a nyugdíjasoknak ezután sem kell aggódniuk, a 13. havi nyugdíj a nyugellátás fontos része marad, annak ellenére, hogy azt számos helyről éri támadás.  

Az inflációkövető nyugdíjemelés

Farkas András nyugdíjszakértő szerint az inflációkövető emelés megfelel a nyugdíjtörvény előírásainak, amelyet minden évben megkapnak az idősek, ám azzal jár, a nyugdíj csak a megállapításakor követi az országos nettó átlagkereset alakulását. 

Ezért is történhetett meg, hogy az utóbbi tíz évben az országos átlagkeresetek kétszer-háromszor gyorsabb ütemben nőttek, mint a nyugdíjak. Ez az olló szerinte különösen akkor nyílik nagyra és érezhető, amikor gyorsabban emelkednek a bérek. Ráadásul az inflációnál gyorsabban növekszenek a nyugdíjasokat különösen érintő élelmiszerárak, ezért érezhetik évközben kevésnek az emelést. A helyzetet orvosolja, hogy amennyiben a tervezettnél magasabban alakul az infláció, a különbözetet visszamenőlegesen, novemberben megkapják a nyugdíjasok.

Emellett Magyarország történetében először, 2017-ben bevezették nyugdíjprémiumot is, amely évente egy alkalommal kifizethető összeg a nyugdíjasok számára. Abban az esetben jár, ha az adott évre várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Az indoklás szerint a kormány célja ezzel az, hogy ha a gazdaság jól teljesít, abból a nyugdíjasok is részesüljenek. Összegszerűleg annyit jelent, hogy az aktuális nyugellátás összegének egynegyedét, legfeljebb húszezer forintot kell megszorozni annyival, amennyivel a GDP tényleges növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, de maximum néggyel. Az utóbbi években, 2021-ben a jogosultak a maximális, nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot kapták, 2022-ben a nyugdíjprémium legmagasabb összege tízezer forint volt.

A svájci indexálás nem a megfelelő megoldás

Magyarországon 1997 és 2009 között az úgynevezett svájci indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését. A svájci indexálás kombináltan a bérek és az árak növekedéséhez köti a nyugdíjemelés mértékét, felerészt a nettó bérnövekedés, felerészben pedig az infláció határozza meg a következő évi emelés mértékét.

Ennek veszélye, amit a szakértő szerint hajlamosak elfelejteni a módszer hívei, hogy mi történik recesszió esetén, amikor csökkennek a bérek. Ebben az esetben ugyanis a nyugdíjemelés alacsonyabb lehet, mintha csak az inflációt követné, amelyre volt példa az elmúlt harminc évben. 

Farkas András szerint tehát ez sem tökéletes megoldás, de akkor mit tehetnénk?

Milyen nyugdíjemelési rendszer a legideálisabb?

Csehországban és Szlovákiában egy új rendszert indítottak, amelyet valószínűsíthetően Románia is átvesz, hogyha a nyugdíjemelés idei befagyasztását feloldják. Ezekben az országokban a nyugdíjemelés teljes mértékben attól függ, hogy mennyi az infláció, de amennyiben van reálbérnövekedés, akkor annak felével még pluszban megemelik a nyugdíjakat – mondta a részletekről a nyugdíjszakértő.

Ez a háromszázalékos infláció és kétszázalékos bérnövekedés esetén négy százalékkal emeli meg a nyugdíjakat, amely magasabb összegeknél igen komoly különbséget jelenthet. Farkas András úgy látja: ezt a rendszert érdemes lenne átvennie Magyarországnak is, hiszen ezzel biztosítható lehetne, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke hosszú távon ne csökkenjen, és fokozatosan lassuljon a keresetektől leszakadás.

Úgy fogalmazott, jelenleg a nyugdíjemelés rendszerének változtatása egyáltalán nincsen napirenden. Szerinte nem várható változtatás ilyen téren a közeljövőben.

Tekintettel arra, hogy idén biztosan nem lesz nyugdíjreform, jövőre pedig választási év lesz, amikor nem valószínű, hogy egy ilyen fajsúlyú változtatást bevezetnének,

a szakértő szerint a leghamarabb 2027-től számíthatunk változásra.