Nyugdíjemelési rendszer: fontos, hogy hosszú távon ne csökkenjen az ellátás vásárlóértéke

Az átlagnyugdíj összege 15 év alatt százezerről csaknem másfélszeresére emelkedett, és a kormány elkötelezett a nyugdíjak vásárlóértékének növelése mellett – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón. Annak érdekében, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke minél inkább megmaradjon, akadnak, akik a megbízhatóbbnak nevezett svájci indexálás bevezetését javasolják. A szakértő szerint azonban létezik egy sokkal megbízhatóbb nyugdíjemelési rendszer.

Ilusztráció Fotó: Havran Zoltán

Emellett Magyarország történetében először, 2017-ben bevezették nyugdíjprémiumot is, amely évente egy alkalommal kifizethető összeg a nyugdíjasok számára. Abban az esetben jár, ha az adott évre várható GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Az indoklás szerint a kormány célja ezzel az, hogy ha a gazdaság jól teljesít, abból a nyugdíjasok is részesüljenek. Összegszerűleg annyit jelent, hogy az aktuális nyugellátás összegének egynegyedét, legfeljebb húszezer forintot kell megszorozni annyival, amennyivel a GDP tényleges növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, de maximum néggyel. Az utóbbi években, 2021-ben a jogosultak a maximális, nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot kapták, 2022-ben a nyugdíjprémium legmagasabb összege tízezer forint volt.

A svájci indexálás nem a megfelelő megoldás

Magyarországon 1997 és 2009 között az úgynevezett svájci indexálás alapján számították ki a nyugdíjak éves emelését. A svájci indexálás kombináltan a bérek és az árak növekedéséhez köti a nyugdíjemelés mértékét, felerészt a nettó bérnövekedés, felerészben pedig az infláció határozza meg a következő évi emelés mértékét.

Ennek veszélye, amit a szakértő szerint hajlamosak elfelejteni a módszer hívei, hogy mi történik recesszió esetén, amikor csökkennek a bérek. Ebben az esetben ugyanis a nyugdíjemelés alacsonyabb lehet, mintha csak az inflációt követné, amelyre volt példa az elmúlt harminc évben. 

Farkas András szerint tehát ez sem tökéletes megoldás, de akkor mit tehetnénk?

Milyen nyugdíjemelési rendszer a legideálisabb?

Csehországban és Szlovákiában egy új rendszert indítottak, amelyet valószínűsíthetően Románia is átvesz, hogyha a nyugdíjemelés idei befagyasztását feloldják. Ezekben az országokban a nyugdíjemelés teljes mértékben attól függ, hogy mennyi az infláció, de amennyiben van reálbérnövekedés, akkor annak felével még pluszban megemelik a nyugdíjakat – mondta a részletekről a nyugdíjszakértő.

Ez a háromszázalékos infláció és kétszázalékos bérnövekedés esetén négy százalékkal emeli meg a nyugdíjakat, amely magasabb összegeknél igen komoly különbséget jelenthet. Farkas András úgy látja: ezt a rendszert érdemes lenne átvennie Magyarországnak is, hiszen ezzel biztosítható lehetne, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke hosszú távon ne csökkenjen, és fokozatosan lassuljon a keresetektől leszakadás.

Úgy fogalmazott, jelenleg a nyugdíjemelés rendszerének változtatása egyáltalán nincsen napirenden. Szerinte nem várható változtatás ilyen téren a közeljövőben.

Tekintettel arra, hogy idén biztosan nem lesz nyugdíjreform, jövőre pedig választási év lesz, amikor nem valószínű, hogy egy ilyen fajsúlyú változtatást bevezetnének,

a szakértő szerint a leghamarabb 2027-től számíthatunk változásra.