Az Európai Bizottság ma megjelent jelentésével szemben Magyarország államadósságát tekintve semmilyen rövid vagy hosszú távú kockázat nincs. A kormány elkötelezett a fiskális fegyelem, így az államadósság csökkentése mellett is – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Részletezik: a magyar gazdaság alapvető fundamentumai stabilak, az államadósság deviza-összetétele és tulajdonosi szerkezete is kellően diverzifikált, az állami működés finanszírozása biztosított és stabil.
Ezt tükrözik vissza a hitelminősítők értékelései is, amelyek továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlják hazánkat, ami a töretlen bizalmat tükrözi – fogalmaznak.
Fontos aláhúzni, hogy a magyar alaptörvény előírásai szerint csak olyan költségvetési törvényjavaslat nyújtható be az Országgyűlés részére, amelynek végrehajtása esetén az államadósság a megelőző évihez képest csökken, a stabilitási törvény pedig további garanciákat tartalmaz, hogy a csökkenő adósságráta a költségvetés végrehajtásakor is biztosított legyen. Ezen szabályok felett a kormánytól független intézmény, a Költségvetési Tanács őrködik – jelzik.
Tény, hogy a magyar államadósság 2010-hez képest jelentősen csökkent, ráadásul 2010 óta folyamatosan az uniós átlag alatti szinten van, alacsonyabb volt a Covid- és háborús válság évei alatt is.
Az Európai Bizottság 2024. őszi elemzése szerint az EU átlagos adósságrátája 82,4 százalék volt 2024 végén. Ebben az elemzésben – 2024 novemberében – az Európai Bizottság Magyarországra a GDP 74,5 százalékát elérő adósságot jelzett előre 2024 végére, míg a tényadat érdemben alacsonyabban alakulhatott. Így a bizottság prognózisa már ilyen rövid távon is érdemi eltérést mutathatott.
Magyarországhoz képest lényegesen magasabb adósságrátával rendelkezik például
- Olaszország (136,6 százalék),
- Franciaország (112,7 százalék),
- Belgium (103,4 százalék),
- Spanyolország (102,3 százalék)
- vagy Finnország (82,6 százalék).
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy az eddigi gyakorlatot folytatva a 2026-os költségvetés tervezésekor a kormány csökkenő hiánnyal és csökkenő államadóssággal számol. Összességében a tárca álláspontja az, hogy az Európai Bizottság vonatkozó jelentésében szereplő megállapítások a tényadatok alapján nem támaszthatóak alá – zárul a közlemény.
