A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több adattal is jelentkezik, melyek közül a legfontosabbak talán a hétfőn megjelenő januári kereseti adatok lesznek, hiszen ezek indikációt jelentenek az év egészére vonatkozó béremelési folyamatokra – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza.
Emlékeztetett, a keresetek tavaly jelentős mértékben, 13,2 százalékkal emelkedtek átlagosan, ami a reálkeresetek 9,2 százalékos növekedését jelentette. Idén ennyire kiugró reálkeresetbővülésre nem számít Regős Gábor. Várhatóan ugyanakkor a reálkereset idén is tud növekedni, ami segít a fogyasztás bővülésében.
Szintén hétfőn közli a KSH az ipari termelői árak és a külkereskedelmi termékforgalom februári adatait. Januárban az ipari termelői árak éves szinten 9,1, míg havi szinten 0,4 százalékkal emelkedtek. A jelentős éves alapú áremelkedésben szerepet játszik a forint gyengülése és az előállítási költségek növekedése. Ez az infláció alakulása szempontjából kockázatot jelent, ugyanakkor a forint erősödése mérsékelheti az árdinamikát.
Januárban az export volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az importé 1,3 százalékkal csökkent, ezzel az egyenleg 903 millió eurót tett ki, ami 343 millió euróval kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Az export növekedése szempontjából meghatározó lesz a külső kereslet alakulása, nem mindegy tehát, hogy legfontosabb külkereskedelmi partnereink teljesítménye hogyan változik – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.
Kedden a kormányzati szektor egyenlegének tavalyi értékét ismerhetjük meg – ez az eredményszemléletű költségvetési deficit mértékét jelenti; 2023-ban az államháztartás hiánya a GDP 6,7 százaléka volt. Ennél a tavalyi hiány vélhetően alacsonyabb lehetett, ám a várakozások szerint a megemelt kormányzati hiánycélt is meghaladhatta és így 4,8 százalék körül alakulhatott – vélekedett Regős Gábor.
Pénteken a februári ipari adatok első becslését közli a Hivatal. Januárban az ipari termelés havi alapon havi alapon 0,8 százalékkal bővült, míg éves alapon 3,9 százalékkal visszaesett. A magyar ipar teljesítménye tehát továbbra is gyenge, remélhetőleg ez hamarosan megváltozik. Ebből a szempontból kedvező hír a német ipari teljesítmény januári kétszázalékos bővülése az előző hónaphoz képest – ám kérdés, hogy ez tartós növekedés vagy egyszeri kiugrás.
Az Eurostat esetében a héten megjelenő legfontosabb adat a márciusi infláció kedden napvilágot látó gyorsbecslése, de ugyanezen a napon ismerhetjük meg a februári munkanélküliségi adatokat is – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Februárban az eurózóna inflációja az előző havi 2,5 százalékról 2,3 százalékra csökkent, azaz nincs messze a kétszázalékos jegybanki céltól. A maginfláció az előző öt hónap 2,7 százalékos értéke után 2,6 százalékra mérséklődött. Havi alapon az árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek, míg a maginflációs kosár árai fél százalékkal. Az inflációs folyamatok alakulása azért is lényeges, mert meghatározza, hogy az Európai Központi Bank tud-e tovább lazítani monetáris politikáján.
Januárban a munkanélküliségi ráta az eurózónában az előző 3 havihoz hasonlóan 6,2 százalékon alakult, míg az Európai Unió egészében 5,8 százalékot ért el – szintén stagnálást mutatva az előző hónapokhoz képest. Éves összevetésben az állástalanság mindkét területen 0,3 százalékponttal csökkent. A legnagyobb munkanélküliség Spanyolországot (10,4 százalék) és Görögországot, valamint Finnországot (egyaránt 8,7 százalék) jellemzi, bár a görögöknél dinamikusan csökken a ráta értéke. A legkisebb munkanélküliséget Csehországban és Lengyelországban (egyaránt 2,6 százalék) regisztrálták.
Csütörtökön az ipari termelői árak februári alakulásáról tájékoztat a Hivatal. Januárban az ipari termelői árak az eurózónában és az Európai Unióban is 1,8 százalékkal növekedtek éves alapon, miközben a havi drágulás mindkét helyen 0,8 százalékot tett ki. Éves összevetésben leginkább az energia drágult, 1,7, illetve 1,8 százalékkal – sorolta Regős Gábor.
Pénteken teszik közzé a negyedéves fizetési mérleg adatokat. A harmadik negyedévben az Európai Unió folyó fizetési mérlege többletes volt, a szufficit 106,0 milliárd eurót ért el, ami a GDP 2,4 százaléka. Ez az egy negyedévvel korábbinál 0,7 százalékponttal alacsonyabb, míg az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal magasabb.
Az Egyesült Államok munkaerőpiaci helyzetéről szóló adatokat ismerhetünk meg pénteken – ez a kamatpálya alakulása szempontjából sem lényegtelen, hiszen a Fednek nem csak inflációs, de foglalkoztatási célja is van. Februárban a munkaerőpiac közepesen erős képet mutatott: az új nem-mezőgazdasági álláshelyek száma az előző havi 125 ezer után 151 ezret tett ki, azonban a munkanélküliség az előző havi négy százalékról 4,1 százalékra emelkedett, ami éves szinten 0,2 százalékpontos növekedést jelent.
Kedden és szerdán tartja soron következő ülését a lengyel jegybank. A lengyel alapkamat 2023 októbere óta változatlan, 5,75 százalék. Várhatóan az alapkamat ezen a héten sem változik, tekintettel az inflációs folyamatokra és a lengyel gazdaság dinamikus növekedésére.
