Két és fél éve nem bővült olyan ütemben a kiskereskedelmi forgalom, mint most – jegyezte meg az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban publikálta a januári kereskedelmi adatot, amely az elemzőket is meglepte, tekintettel arra, hogy a december kifejezetten gyengén sikerült a szektorban, amit az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azzal magyarázott, hogy ebben a hónapban kiugróan sokan mentek külföldre és a napi beszerzéseiket nem itthon intézték. Ezt egyelőre egyetlen elemző sem kérdőjelezte meg. Ráadásul az analógiába passzol a januári növekedés.
Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az élelmiszer-eladások, vagyis a napi fogyasztási cikkek értékesítése hónapok óta stabilan növekszik, csak a kiskereskedelem más területei gyengélkednek (gyengélkedtek), így például a műszaki cikkek forgalma, vagy az iparcikkek és a ruházat.
Ezeknek a területeknek a felfutásához szükséges a fogyasztói bizalom, hiszen ezen a területen találhatók a nagy értékű termékek, amelyeknek a vásárlását nagyon erősen meggondolják a háztartások.
Az Oeconomus elemzése szerint a következő egy évben tovább mérséklődik a fogyasztói bizalmatlanság és visszatér a fogyasztási kedv. Ez pedig alapvetően húzza fel a kereskedelem eddig gyengébben muzsikáló szegmenseit. A kutatóintézet keretbe helyezte azt is, hogy mindez miért fontos.
A kiskereskedelmi tevékenység a GDP jelentős szeletét adja. Az EU-ban a GDP több mint 15 százaléka köthető ehhez a szektorhoz, és a foglalkoztatás tekintetében is tíz százalék körüli értéket képvisel. Magyarországon is hasonló a GDP-hez való arányulás, emellett kiskereskedelem a bruttó hozzáadott érték nagyjából öt százalékát adja. Ezenkívül az ágazat az egyik legnagyobb foglalkoztató szektor, ugyanis az évtized elején Magyarországon a foglalkoztatottak több mint nyolc százaléka dolgozott a kiskereskedelemben.
Fontos megjegyezni, hogy korábban a kiskereskedelmi növekedést elsősorban a GDP-növekedés generálta, ma viszont a forgalomtömegben olyan jelentős az ágazat súlya, hogy százalékpontokban mérhető a terület növekedésének gazdaságerősítő hatása.
Tehát átbillent a szektor a GDP-befolyásoló területek oldalára.
A szektor kiveszi a részét a beruházásokból is, és innovatív megoldásokat kínálva növeli a versenyképességet. Ezenkívül a kiskereskedelem a fogyasztás egyik fő csatornája, így közvetlenül befolyásolja a gazdasági növekedést – erősíti meg az Oeconomus. 2024-ben az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összesen 2,7 százalékkal bővült és ez felfelé húzta a teljes gazdasági teljesítményt. Ezenkívül a szektor egyben jó gazdasági indikátor is, ugyanis a kiskereskedelmi forgalom alakulása jól tükrözi a gazdaság általános állapotát és a fogyasztói bizalmat. A szektor teljesítménye gyorsan reagál a gazdasági változásokra, így fontos mutatója a gazdaság egészének.
Összességében a kiskereskedelem a gazdaság tartóoszlopaként funkcionál, közvetítve a termelők és fogyasztók között, miközben jelentős foglalkoztatóként és beruházóként is hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
Nagy kérdés persze, hogy a fogyasztói árak növekedése mennyire fogja vissza a piac növekedését. Most úgy látszik, hogy nagyon, tehát ha a kereskedelem alacsonyabb árakkal dolgozna, nagyobb növekedést érhetne el. Az NGM napok óta egyeztet a kereskedelmi láncokkal és termelőkkel az árak csökkentéséről. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a szokásos Kossuth rádiós interjúban elmondta, hogy látszódik egy-egy cégnél az árcsökkentés, de ahhoz, hogy működjön, mindenkinek csatlakoznia kell. Ha nem megy, akkor jöhet az ár- vagy profitszabályozás. Ezt szeretné elkerülni a kormányzat, de „ha nem csatlakozik mindenki az árcsökkentéshez, akkor ezt kénytelenek leszünk megtenni”– fogalmazott a miniszterelnök.
