Az árfigyelő rendszer bővítéséről szóló Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közleményben a szaktárca megemlítette, hogy az 5,7 százalékos élelmiszer-inflációban a nemzetközi tendenciák és egyes alapvető élelmiszerek árának növekedése mellett szerepet játszik az is, hogy a kereskedelmi láncok árrést emeltek. Ez egy finom jelzés a a szereplőknek, hogy a szaktárca szerint alacsonyabb árrést kellene alkalmazniuk.
A közleményben ugyancsak megemlítették, hogy az NGM kész alkalmazni az árstopot, ha a kiskereskedelmi árak nem csökkennek. Nagy kérdés, hogy a februári infláció merre mozdul el. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a minisztériumnak már van terve az árszabályozásra és a kötelező akciók bevezetésére, ami nagy valószínűséggel az árréseket célozza – például egyes alapvető élelmiszereken hatóság által meghatározott árrést lehetne használni.
Ez nem ismeretlen a kiskereskedelemben, hiszen a jövedéki termékek esetben hasonló működik, a cigarettánál például pontosan megszabott árrés alkalmazása kötelező.
Ez azonban az alapvető élelmiszereknél megszünteti a kiskereskedelem mozgásterét, vagyis más termékkategóriákra terelődik a verseny.
A közleményben a szaktárca megemlítette a nemzetközi alapanyagárak növekedését, és a gyártói áremeléseket, vagyis a minisztérium vélhetően nem csak a kiskereskedelmi árak képzésével nincs megelégedve. Az ipari berkekből is hallani visszajelzéséket, hogy számítanak egy kormányzati intézkedésre.
Múlt pénteken Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter találkozott az Országos Kereskedelmi Szövetség vezetőivel, ahol az árfigyelő rendszer kibővítéséről tárgyaltak – hivatalosan. A találkozó után kiadott közlemény szerint péntektől társadalmi egyeztetést indít a tárca az árfigyelő száz termékkörre bővítése érdekében.
Az újonnan bevonni tervezett termékek között szerepelnek többek között: halak (pontyszelet, harcsafilé), kávé, tea, rizs, marhahús, szalonna, zsemle, kakaópor, gluténmentes liszt, valamint további tejtermékek (főző- és habtejszín, gyümölcsjoghurt).
A kereskedelmi berkekből származó információk szerint technikailag nincs akadálya az árfigyelő bővítésének, sőt a száz kategóriánál még nagyobb termékkört is képes lenne „befogadni” és kezelni a rendszer. Kérdés azonban mennyire hatékony. A Gazdasági Versenyhivatal Szerint növekszik az árfigyelő nézettsége, mások szerint ezt a nézettséget jellemzően maga a szakma generálja azzal, hogy monitorozza a versenytárs árait. Úgy tudni, szakpolitikai berkekben már felmerült, hogy esetlegesen jó lenne egy applikációt fejleszteni az adatbázis mögé, amelyet a telefonra letöltve egyszerűbben lehetne kezelni, mint a webes felületet.
Minden esetre az árfigyelő jó támpont az árak követéséhez, ezzel a Magyar Nemzet is foglalkozott, miszerint az árfigyelő rendszerben nagyon is tetten érhető a multi láncok árképzésének azonossága.
Ez az úgynevezett árkövető magatartás furcsa, hiszen ahogy már mi is írtuk, minden kereskedelmi lánc eltérő költségszerkezettel dolgozik, ellenben több termék esetében szinte mind a hat láncnál azonos áron szerepelnek egyes termékek.
Tehát lehetséges, hogy a megjelenített áron van, akinek van nyeresége, és van, akinek csak vesztesége keletkezik. Ezt pedig más termékek áremelésével lehet csak visszanyerni. Így megjelenik a piacon az egyes termékek keresztfinanszírozása, amely áranomáliákhoz vezet. A GVH-nak a szerepe kivizsgálni – a hírek szerint dolgozik is rajta –, hogy mindez okoz-e versenyhátrányt, vagy ez a piaci magatartás hátrányba hozza-e a fogyasztókat. Illetve ugyancsak a GVH feladata megvizsgálni, hogy a jól látható árkövetés versenyt befolyásoló tényező-e.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
