Folyamatosan lebegteti a kormány az árstopok visszahozását, és nem véletlenül. A kiskereskedők januárban a 2,8 százalékos UHT-tejeket közel 39 százalékkal, a tojást 35 százalékkal, míg a napraforgó-étolajat megközelítőleg 11 százalékkal magasabb áron értékesítették a kiskereskedelmi beszerzési áraiknál, ezért jóval nagyobb profitra tettek szert az érintett termékekkel, mint bármikor, ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból − írta meg a Világgazdaság.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a szombati, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy a kereskedők és az áruházak az elmúlt időszakban jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát, és ezzel a profitjukat. Ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást. „Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral” – nyomatékosította, majd hozzátette azt is, ha az sem lesz elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják. Hogy ilyen drasztikus eszközhöz nyúlna a kormány, az az év eleji adatok fényében nem túlzó:
a kiskereskedőknek idén januárban csak a 2,8 százalékos UHT-tejek értékesítéséből 500–530 millió forint, illetve a tojáseladásokból 380–400 millió forint profitjuk származhatott.
Mi is beszámoltunk róla, hogy különösen két élelmiszer, a tojás és a tej ára szállt el az utóbbi időben. Míg előbbi esetében a madárinfluenza-járvány nyomán szűkülő tojóállomány okozott árrobbanást, addig utóbbi esetében a nyerstej olasz tőzsdei árának emelkedése volt a felelős. Mindez azt eredményezte, hogy:
- a korábbi árstopos UHT-tej kiskereskedelmi átlagára 2025 januárjában már 524 forint volt, 65 százalékkal drágább az egy évvel korábbi 318 forinthoz képest,
- a tojás darabonkénti átlagára jelenleg 93 forint, ami 24 százalékkal magasabb, mint a 2024. januári 75 forintos darabár,
- a napraforgó-étolaj literenkénti átlagára pedig 793 forint volt idén januárban, ami 22 százalékos emelkedést jelent a tavaly januári 650 forintos árhoz képest.
Csakhogy az elmúlt hetekben volt már korrekció több terméknél, az irányadó piacokon csökkent a nyerstej ára, aminek előbb-utóbb meg kellene jelennie a hazai kiskereskedelmi árakban is.
Orbán Viktor a parlament tavaszi nyitó ülésén beszédében elmondta, utasította Nagy Mártont, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal. A kereskedők ugyanis a liszt árát 43 százalékkal, a tej árát 39 százalékkal, a tojásét 35 százalékkal, az étolaj árát pedig 11 százalékkal emelték. A kormány ilyen intézkedéseket nem fogad el. Ha nem lesz megállapodás, bevezetik a hatósági árat. Nem örülnek ennek, az lenne ugyanis a kívánatos, hogy a kereskedelem állami beavatkozás nélkül működjön.
„Nem engedjük meg, hogy kifosszák az embereket” – jelentette ki.
A teljes cikk itt olvasható.
