Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatója, a WHC megvizsgálta a nagyobb régiók, köztük Debrecen, Győr, Pécs és Szeged környékét a fizikai munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés szempontjából. Régiónként van eltérés, hogy milyen pozíciókra kerestek szakembereket a vállalkozások 2024-ben. A munkaerőpiac számára komoly kihívás a munkások gyors elvándorlása, ha biztosítani akarják a termelést, meg kell vizsgálniuk a vállalatoknak, miért nem tudják megtartani ezeket a fizikai dolgozókat.
Fotó: Shutterstock
A WHC saját adatai alapján a legkeresettebb szakmák Debrecenben:
- a villanyszerelő,
- gyártásközi technikus,
- épületgépész és tapasztalt gépkezelő.
A legkeresettebb szakmák Győrben:
- gépkezelő,
- karbantartó,
- raktáros.
A legkeresettebb szakmák Pécsen és Szegeden:
- betanított fizikai munkatársak,
- gépmesterek
- anyagmozgató.
Az állások feltöltésének ideje munkakörönként változó: betanított munkák esetében Debrecenben és Szegeden egy héten belül találni munkavállalót, míg Pécsen 1-2 hét alatt sikerült beölteni a szabad pozíciót. Győrben az olyan szakemberek esetében, mint a gépkezelő, gépbeállító vagy karbantartó, a toborzási idő akár 1-4 hónap is lehetett, a mérnöki és vezetői pozíciók esetében pedig ez az idő 3-6 hónapra is kitolódhatott. E téren a létesítmény-gazdálkodási menedzserek esetében mutatkozott a legnagyobb szórás: bizonyos esetekben azonnal sikerült megtalálni a megfelelő jelöltet, de a folyamat akár fél évig is elhúzódhatott.
Sokan hamar váltottak és új helyet kerestek a munkaerőpiacon
A jelöltek felkutatását az is nehezítette, hogy régiónként eltérő, de mindenképpen magas fluktuáció volt jellemző 2024-ben. Debrecenben az éves fluktuáció mértéke 30 százalék körül mozgott, míg Szegeden éves szintén a fizikai munkakörökben dolgozók 17 százaléka váltott munkát, ami negyedéves bontásban elérhette a 22 százalékot is. Győrben különösen a betanított munkakörökben volt megfigyelhető nagy mozgás, ahol a munkavállalók akár néhány hét után is továbbállhattak. Pécsett a munkavállalók átlagosan 7,4 hónapot töltöttek egy pozícióban, amely adatot a toborzást követően állományba vett munkavállalók aránya is jelentősen befolyásolt.
Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője kiefejtette: „Az adatok alapján elmondható, hogy a műszaki és mérnöki szakmák esetében a munkaerőhiány továbbra is kihívást jelent a partnereink számára. Az EHS (munkavédelmi), villamosmérnöki és karbantartási szakmákban növekedtek leginkább a bérek, mivel ezeknek a pozícióknak az újra betöltése ütközik a legjelentősebb nehézségekbe. Az autóipar és az elektronikai szektor új beruházásai révén szintén jelentős fluktuáció tapasztalható, amelyek előrejelzéseink szerint nagyban befolyásolják a régiók munkaerőpiacának alakulását a következő években.”
